Az elemzők számítottak arra, hogy a Riksbank is emeli a repokamatot, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, az Európai Központi Bank (ECB), valamint az ausztrál, a dán és a kanadai jegybank a héten a monetáris szigorítás mellett döntött, de többségük csak 25 bázispontos emelést prognosztizált. A szigorításra szükség volt, mivel a svéd gazdaság növekedése az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, és az inflációs nyomást tovább fokozzák a növekvő importárak, illetve azok az aggodalmak, hogy az idei bértárgyalások jelentős béremelkedést hoznak. A szakértők arra számítanak, hogy az év első felében folytatódik az agresszív kamatemelés, így a repo az év közepére elérheti a 4,50, az év végére pedig az 5 százalékot.
A magasabb nyersanyagárak és a világgazdasági fellendülés a Riksbank szerint a külső árnyomás nagyobb mértékű fokozódását eredményezhetik, mint amekkorával a bank tavaly decemberben, az utolsó inflációs jelentés közzétételekor számolt. A jegybank, amely legutóbb novemberben emelte a kamatot - két év után először -, úgy ítéli meg, hogy tovább javultak a növekedés kilátásai. A gazdaság jelenleg gyorsabb ütemben nő, mint a legtöbb EU-országban; a jegybank a 3,4 százalékosra becsült tavalyi növekedés után idén 3,7, jövőre 3,3 százalékos GDP-bővülésre számít. Az elemzők nagy része túl óvatosnak minősíti ezt az előrejelzést.
A svéd gazdaságnak elsősorban az EU-országokban tapasztalható konjunktúra ad lendületet: az EU a svéd áruexport 60 százalékát veszi föl, miközben az export a GDP 44 százalékát teszi ki.
(NAPI)
