A Rewe mind a 343 Meinl-boltot szerette volna megvásárolni, ám a döntés értelmében csak 162 egységet szerezhet meg, így ausztriai piaci részesedése csupán 2,5 százalékkal, 32,5 százalékra nő.
A bizottság ebben az ügyben a korábbiaknál szigorúbban járt el, általában ugyanis 40 százalékos piaci részesedést tekint felső határnak. A versenypolitika célja azonban a fogyasztók védelme, és ebből a szempontból kevés olyan érzékeny szektor van, mint az élelmiszer-kiskereskedelem.
Emellett a szupermarketláncoknak a beszállítókkal szemben mind dominánsabbá váló pozíciója is szerepet játszott a döntésben. Nagy-Britanniában például a versenyhivatal most indított vizsgálatot, miután felmerült a gyanú, hogy a négy nagy szupermarketlánc, amely együttesen a belföldi piac kevesebb mint 50 százalékát ellenőrzi, nem adja tovább a vásárlóknak a beszállítóktól kapott jelentős árkedvezményeket.
A brüsszeli indoklás egyebek között kimondja: a Rewe - miután korábban már megvásárolta az osztrák Billa boltláncot - túlságosan centralizált vásárlói helyzetbe került volna az összes üzlet megszerzésével: a beszállítók átlagosan értékesítésük 29 százalékának erejéig függtek volna a Rewe/Billa/Meinl lánctól.
Az európai kiskereskedelmi vállalatok körében az elemzők egy része szerint fúziós hullám várható, részint a közös valuta bevezetése miatt, ami az euróországok közötti árkülönbségek csökkenése irányában hat, részint a felvásárlásra éhes amerikai cégek elleni védekezés következtében. Elemzők szerint a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a vezető európai cégeknél is háromszor nagyobb amerikai Wal-Mart, amely 1997-ben megvette a 21 üzletből álló német Werkauft-láncot, tavaly pedig 74 áruházat vásárolt az ugyancsak német Spar-Handelstől, hamarosan újabb támadásba lendül Európában.
(REUTERS)
