BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Töredékére esett az orosz export

Rekordmértékűre nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya Lettországban a tavalyi harmadik negyedévben. A passzívum a helyi statisztikai hivatal most közzétett adatai szerint eléri a GDP 13,4 százalékát, amire eddig nem volt példa a volt szovjet köztársaság függetlenné válása óta.

2000. február 4. péntek, 00:00

A folyó fizetési mérleg hiánya az elmúlt időszakban fokozatosan nőtt: 1997 harmadik negyedévében még csak a GDP 5,04 százalékát, az év egészében 6,5 százalékát tette ki. 1998 első negyedében viszont 6,4 százalék, míg a másodikban már 7,8 százalék volt a deficit.
A harmadik negyedévben az import 468 millió latot (1 dollár = 0,57 lett lat) tett ki, amely reálértékben 3 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben, miközben az export 11 százalékkal, 290 millió latra esett vissza. Az export éves szinten 4 százalékkal, míg az import 21 százalékkal nőtt. A hiány megugrása a tavalyi harmadik negyedévben elsődlegesen az oroszországi pénzügyi válságra vezethető vissza, amelynek nyomán szinte teljesen leállt az oda irányuló lett export.
A fizetési mérleg drasztikus felborulásával elemzők szerint a lehető legrosszabb forgatókönyv valósult meg, az orosz válság hatása azonban már elérte csúcspontját, így várhatóan stabilizálódik a fizetési mérleg is, amelynek hiányát 1998-ban a GDP 11,5-12 százalékára, míg erre az évre 10 százalékra becsülik. A kormány tavaly egy stabilizációs alap felállítását helyezte kilátásba, ha a deficit 10 százalék fölé emelkedne. Elemzők az alap felállítása mellett azonban további lépéseket tartanak szükségesnek.
A lett parlament nemrég első olvasatban jóváhagyta az idei költségvetés tervezetét, amely a GDP 4 százalékos növekedését és 4-4,5 százalékos inflációt prognosztizál és a GDP 2,5 százalékának megfelelő deficittel számol. A kormány egy korábbi változatban még 5 százalékos növekedéssel és ugyanakkora inflációval számolt. A módosított verziót az IMF már reálisnak tartja, elemzők azonban attól tartanak, hogy a növekedés és az infláció is alacsonyabb lesz a tervezettnél, ami a költségvetési deficit felduzzadását eredményezheti.
(REUTERS)
Interveniált a román jegybank
A román jegybank tegnap a lej védelmében interveniált a bankközi pénzpiacon, ígéretet téve, hogy az árfolyammozgásokat a továbbiakban is szorosan figyelemmel követi. A keddi záráskor 12 020-12 050 lej/dollár árfolyam tegnap 12 100-ra esett, majd a beavatkozást követő erősödés után az előző napi szinten zárt. Az ez évi költségvetési tervezet szerint Románia hazai összterméke a tavalyi 5,5 százalékos, illetve az 1997. évi 6,6 százalékos visszaesést követően újabb 2 százalékkal csökken; az éves infláció a tavalyi 40,6 százalékról 25 százalék körüli szintre mérséklődik. Romániának idén mintegy 2,8 milliárd dollárt kell visszafizetnie külföldi hitelezőinek, és bár az e hóban esedékes törlesztés felét, 212 millió dollárt a napokban sikerült kifizetni, szakértők szerint elkerülhetetlen lesz újabb külső források igénybevétele. Elemzők szerint Románia idén az IMF-től, a Világbanktól, az EBRD-től, valamint az Európai Beruházási Banktól összesen 1-1,2 milliárd dollár hitelt kaphat, feltéve, ha Bukarest az IMF-fel képes lesz megegyezni a készenléti hitelek feltételeiről. A külföldi közvetlen és portfólióberuházások, valamint a privatizációs ügyletek révén becslések szerint 1999-ben 1,7 milliárd dollárhoz juthat az ország.
Lengyel privatizációs tervek
Tavaly 2 milliárd dollárt hozott a privatizáció a lengyel államkincstárba, túlteljesítve az államháztartási törvény 1,9 milliárd dolláros előirányzatát - közölte szerdán Emil Wasacz kincstárügyi miniszter. 1999-re a tavalyi összeg több mint kétszeresét szeretnék beszedni privatizációból. Tavaly a rossz világgazdasági helyzet ellenére sikeresen tőzsdére vitték Varsóban a Telekomunikacja Polska telefontársaságot és a Pekao bankot. Idén augusztus végéig stratégiai befektetőket várnak ezen cégek részvényeinek fennmaradó részére, továbbá szeretnék eladni a LOT légitársaságot és a legnagyobb lengyel biztosítótársaságot, a PZU-t; a tervek szerint elkezdődik az olaj- és a vaskohászati szektor privatizációja is. A lengyel távközlési vállalat privatizációjának második szakasza egyébként a legnagyobb tranzakció lesz a térségben: a vállalat eladásra kínált 30 százaléka legalább 3 milliárd dollárt ér. A LOT légitársaság privatizációjára nem hivatalos értesülések szerint a British Airways, az American Airlines, valamint két másik ismert világcég jelezte részvételét.

Ez is érdekelhet