Brüsszeli tudósítónktól:
Az EIB tavaly közel 28 milliárd euró hitelt nyújtott a tagállamok befektetőinek, 2,4 milliárdot a tagjelölteknek és 1,6 milliárdot Európán kívüli országoknak. A számokat a bank elnöke, Phillipe Maystadt volt belga pénzügyminiszter hozta nyilvánosságra az EIB brüsszeli sajtótájékoztatóján. A tagjelölteknél elsősorban infrastrukturális beruházásokhoz nyújtottak hitelt, olyan közlekedési, energiaipari és környezetvédelmi projektekhez, amelyeket az EU PHARE alapja támogat és többek közt az ezekhez hiányzó társfinanszírozást fedezték a hitelek. Az EIB többnyire a projektek költségének felét hitelezi. Az 1990 és 1999 közötti időszakban Lengyelország 2,8 milliárd, Csehország 2,1 milliárd, Magyarország 1,5 milliárd eurót kapott. A térség összesen 10,8 milliárd euró hitelt kapott.
Wolfgang Roth, az EIB alelnöke bírálta a tagjelöltek bürokráciáját: nem ritka, hogy egy-egy hitel kihelyezéséről 5-7 évig is eltartanak a tárgyalások, és gyakori, hogy kormányváltáskor az új kabinet először lemondja a projektet, majd egy év múlva felújítja a hitelkérelmet. A projektek elbírálásánál a bank szakértői igyekeznek körültekintően eljárni, de a tervezett létesítmény fontosságát nem vizsgálják. Ha például a magyar Országgyűlés elhatározza a budapesti körgyűrű megépítését, annak csakis finanszírozási feltételeiről folynak a tárgyalások. Az elavult közép-európai vasutak korszerűsítése például állandó vita tárgya, mert az EIB nincs meggyőződve arról, hogy az elégtelen hatásfokkal dolgozó vasút képes lesz a hitel visszafizetésére, illetve, még ha azt kormánygarancia szavatolná is, nem akar hozzájárulni egy elavult struktúra konzerválásához.
Az EIB - az EU politikájának megfelelően - kiemelten kezeli a közlekedési beruházásokat. Tarthatatlan, hogy például a Berlin-Varsó útvonalon a teherautók átlagsebessége 10-20 km/óra, miközben az EU-ban ennek négyszerese. Ugyancsak prioritást élveznek az életminőséget javító beruházok, mint például a tömegközlekedés, a hulladékfeldolgozás és a telefonszolgáltatás.
GORDON TAMÁS
**** KERETBEN ****
Wolfgang Roth lapunk kérdésére elmondta: nem tart attól, hogy az EU-csatlakozás közeledtével vagy akár a felvétel után csökkennének az EIB hitelkihelyezései például Magyarországra. Igaz, hogy az EU-alapok milliárdos nagyságrendű támogatást fognak nyújtani Magyarországnak, de ennek a társfinanszírozását is elő kell teremteni. A szegényebb tagállamok - Görögország, Portugália, Spanyolország - példája ugyanakkor azt mutatja, hogy a felvételt követően ugrásszerűen megnő a tőkeigény. Az EIB évente 10-15 százalékos hitelnövekedést regisztrál náluk azóta. A bank tavaly Magyarországnak 170 millió euró hitelt nyújtott.
Wolfgang Roth lapunk kérdésére elmondta: nem tart attól, hogy az EU-csatlakozás közeledtével vagy akár a felvétel után csökkennének az EIB hitelkihelyezései például Magyarországra. Igaz, hogy az EU-alapok milliárdos nagyságrendű támogatást fognak nyújtani Magyarországnak, de ennek a társfinanszírozását is elő kell teremteni. A szegényebb tagállamok - Görögország, Portugália, Spanyolország - példája ugyanakkor azt mutatja, hogy a felvételt követően ugrásszerűen megnő a tőkeigény. Az EIB évente 10-15 százalékos hitelnövekedést regisztrál náluk azóta. A bank tavaly Magyarországnak 170 millió euró hitelt nyújtott.