Jegyzési garanciát ad a tokiói jegybank?

Tegnap újabb másfél éves rekordot döntött a tízéves lejáratú államkötvény (JGB) hozama, amely 2,440 százalékra emelkedett. A későbbi kereskedés folyamán visszament ugyan 2,335 százalékra, ám még ez is magasabb a keddi 2,310 százalékos záróértéknél (NAPI Gazdaság, 1999. február 3., 1-2. oldal). Tokiói kormányforrások szerint a hozam utóbbi időben tapasztalt emelkedése - s ezzel párhuzamosan az árfolyam csökkenése - többek között azokkal az aggodalmakkal van összefüggésben, hogy a kabinet a gazdasági növekedés beindításához szükséges közmunkaprogramok finanszírozására ismét hatalmas mennyiségű állampapírt dob piacra.
Nem az a gond, hogy nincs pénz a piacon, inkább az, hogy a befektetők nem kötvényt vesznek, hanem készpénzben tartják forrásaikat, jobb befektetési lehetőségre várva. A jen iránti kereslet növekedésével erősödik a nemzeti valuta árfolyama - szerdán 1 dollár 112 jent ért a keddi 112,90-es kurzus után -, ám elemzők szerint a 110 jen alatti árfolyam már erősen visszavetné az exportot, rontva a gazdasági fellendülés esélyeit.
A japán piacokon forgó pénz mennyisége keddre 35 ezer milliárd jenre ugrott a két héttel korábbi 3170 milliárdról. Egyelőre azonban sem a pénzügyminiszter, sem a japán pénzpolitika más alakítója nem látja szükségét a beavatkozásnak. Pedig ha a növekvő kötvénykínálat nyomán tovább csökken az árfolyam, hovatovább eladhatatlanná válnak a JGB-k, s ekkor a jegybank kénytelen lesz jegyzési garanciát vállalni, ami egyébként - szükséghelyzeteket kivéve - szigorúan tilos.
A kormányzó Liberális Demokrata Párton belül ugyanakkor már megfogalmazódtak olyan igények, hogy a jegybank két év alatt legalább 5 ezer milliárd jen értékű állampapírt vásároljon fel.
M. A.