Az IMF nyomást gyakorol az orosz jegybankra

Az IMF illetékesei már az előtt is kérték a jegybankot a részletes terv bemutatására, hogy elindultak volna Oroszországba. Bár a bank vezetői módosítottak teljesen elutasító korábbi álláspontjukon, Viktor Gerascsenko jegybankelnök szerint korai még az eladásról tárgyalni. A jegybanknak öt külföldi pénzintézetben van érdekeltsége: a londoni székhelyű Moscow Narodny Bankban 88, a párizsi Banque de l'Europe du Nord-ban 78, a frankfurti Ost-West Handelsbankban 80 százalékos, a bécsi Donau Bankban 49 és a luxembourgi East-West United Bankban 49 százalékos. A bank vezetői korábban a jegybanktörvény előírásaival érveltek, amely előírja, hogy a jegybank 50 százalék plusz egy szavazatnyi többséggel rendelkezzék az első három pénzintézetben. Most azonban a Vedomosztyi című lap értesülései szerint azt fontolgatják, hogy a részvények egy részét eladják a központi bank tulajdonában lévő Vnyestorgbank külkereskedelmi banknak. Kérdés azonban, hogy az IMF, amely feltételei teljesítéséhez köti a 4,5 milliárd dolláros hitel felújítását, megelégedne-e ezzel a megoldással.
Michel Camdessus, az IMF februárban távozó vezérigazgatója tegnap egy előadásban szemrehányást tett a legfejlettebb országoknak, hogy a 90-es évek elején alábecsülték az orosz gazdaság átalakításának nehézségeit, teljesen átengedték a nemzetközi pénzintézetnek a döntéseket és nem nyújtottak kétoldalú hiteleket Moszkvának. Az IMF a Szovjetunió szétesését követő hét évben egymaga 20 milliárd dollár hitelt nyújtott az országnak - hangsúlyozta a vezérigazgató. Stanley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese ugyanakkor az amerikai törvényhozás egyik bizottságában elismerte, hogy a politikai szempontok is szerepet játszottak az Oroszországnak nyújtott hitelek elbírálásában. A vezető ipari országok a nemzetközi pénzintézeten keresztül politikai nyomást gyakoroltak, bár nem mentek túl messzire a változások sürgetésében.
(NAPI)