Gyorsul az infláció Olaszországban

Az árszínvonal emelkedésére főként a nyersolaj drágulása volt hatással, de a jubileumi szent évet kihasználó szálloda- és vendéglátóipar tarifanövelése is szerepet játszott benne. Az eurózóna decemberben átlag 1,7 százalékos inflációjához képest magas olasz árindex várható alakulásával kapcsolatosan a vélemények megoszlanak: a szakértők egy része úgy véli, hogy a gazdaság liberalizálása még nem éri el azt a szintet, amely valódi árversenyt vonhatna maga után. Mások szerint viszont a gazdaság növekedésével párhuzamosan az infláció éves átlaga a tavalyi 1,7 százalék után idén legfeljebb 1,9 százalékra emelkedik, jövőre pedig ismét 1,7 százalékra csökken. A brüsszeli bizottság legutóbbi becslése szerint az euróövezetben idén 1,5, jövőre pedig 1,7 százalékos infláció várható.
A Reuters felmérése szerint az olasz gazdaság a következő időszakban csökkentheti európai partnereivel szembeni lemaradását: a megkérdezett elemzők úgy vélik, hogy a GDP a tavalyi 1,3 százalékos növekedést követően idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 2,7 százalékkal bővülhet. A gyenge euró és a hagyományos olasz termékek, például a divatcikkek, valamint a gépek és berendezések iránti kereslet erősödése nyomán az ipari termelés idén várhatóan 3,4 százalékkal, jövőre pedig 3,5 százalékkal bővülhet. A kivitel idén 7 százalékkal nőhet. A szent év következtében fellendülő idegenforgalmi bevételek ugyancsak pozitív hatással lesznek az idei GDP-re. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 11,5 százalékos átlagról idén 10,9 százalékra, jövőre pedig 10,4 százalékra enyhülhet.
A kincstárügyi minisztérium legutóbbi jelentése az optimista előrejelzéseket támasztja alá: a költségvetés januárban az egy évvel korábbi 475 milliárd lírás többletet és az ezer milliárd líra körüli előzetes várakozásokat is messze meghaladó, 6,4 ezer milliárd líra többletre tett szert. A javulás főként annak tudha-
tó be, hogy az olasz költségvetés külső finanszírozási igénye tavaly az előző évi 58,34 ezer milliárd líráról 31,6 milliárd lírára csökkent, így a kincstárnak - miközben a kiadásokat továbbra is szigorúan kézben tartotta - jóval kevesebbet kellett kamatokra költenie
G. S.