A varsói jegybank legfrissebb adata szerint a lengyel folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a bruttó hazai termék 7,6 százalékára emelkedett az 1998. évi 4,3 százalékról. Az áruforgalomban decemberben ugyancsak a vártnál nagyobb mértékű, 1,7 milliárd dollárnyi hiány keletkezett, s ezzel az 1999. évi kereskedelmi deficit 14,45 milliárd dollárra duzzadt. Az összesen 26,39 milliárd dollárnyi tavalyi árukivitel 12,4 százalékkal, a 40,85 milliárd dollárnyi import pedig 6,8 százalékkal maradt el az előző évi szinttől.
Elemzők rámutatnak arra, hogy a külkereskedelem havi adatai éves összehasonlításban már javuló tendenciát tükröznek: a decemberi export az egy évvel korábbi szinttől csak 6,6 százalékkal maradt el, míg novemberben még 9,2 százalékos, októberben pedig 12,3 százalékos csökkenést regisztráltak. Az export viszonylag gyenge teljesítménye szerintük a lengyel vállalatok gyenge nemzetközi versenyképességének a következménye; ezek többsége a keleti piacok fokozatos elvesztésével párhuzamosan az új exportpiacok megszerzése helyett megelégedett a kevésbé igényes belföldi piac kielégítésével. Lengyelország azért engedheti meg magának a jelentős folyó deficitet - teszik hozzá az elemzők - , mert a kincstár a közvetlen külföldi befektetések és a privatizáció révén tavaly legalább 5 milliárd dollár bevételre tett szert.
A devizaforrásként korábban jelentős szerepet játszó kishatárforgalomból származó bevétel decemberben az előző havi 299 millió dollárról, illetve a megelőző év decemberében regisztrált 437 millió dollárról a negatív rekordot jelentő 174 millió dollárra olvadt.
A novemberben és decemberben növekvő ipari termelés és a javuló foglalkoztatás alapján a szakértők arra számítanak, hogy a lengyel export az emelkedő termelékenység és a remélt európai gazdasági fellendülés hatására idén ismét növekedésnek indulhat. Ezt az is elősegítheti, hogy a zloty tavaly a dollárral szemben 7-8 százalékkal, az euróval szemben pedig 3 százalékkal leértékelődött.
(NAPI)
