A kereskedelem és a befektetések globalizációja, a piacok megnyitása feltartóztathatatlan folyamat, amely kedvező hatást gyakorol a világgazdaságra - fejtette ki Clinton elnök, ugyanakkor sürgette a fejlett országok vezetőit, vegyék tekintetbe a fejlődő államok aggodalmait, hogy mindez a gazdag és szegény országok közötti egyenlőtlenség további mélyülését okozhatja. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tiltakozásokat - mondta, utalva egyebek között a Davos utcáin zajló demonstrációra, amelynek több száz résztvevője a világkereskedelem uralma ellen kívánt fellépni. Intézményes megoldásokat kell keresnünk a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) legutóbbi seattle-i csúcsértekezletén megfogalmazott problémákra, így a javuló munkafeltételekkel és a fokozott környezetvédelemmel járó költségnövekedésre - mondta Clinton, aki egyébként az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki megjelent az évente megrendezett tanácskozáson.
Stanley Fischer, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettese Davosban tartott sajtóértekezletén meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed döntéshozói e heti ülésükön a piaci várakozásoknak megfelelően megemelik az irányadó kamatot, hogy megakadályozzák az amerikai gazdaság túlhevülését.
Fischer szerint az egész világgazdaság jövője függ attól rövid távon, hogyan kezeli az Egyesült Államok a gyors ütemű gazdasági növekedésből és az infláció emelkedéséből fakadó problémákat.
Fischer cáfolta, hogy az IMF politikai megfontolásokból - azaz a csecsenföldi háború miatt - késlekedik az Oroszország számára jóváhagyott, de az első részlet folyósítása után felfüggesztett 4,5 milliárd dolláros hitel felújításával. Közölte azonban, hogy a márciusban esedékes orosz elnökválasztás előtt valószínűleg már nem kerül sor újabb hitelfolyósításra, mivel egyelőre nem teljesültek a programban lefektetett feltételek. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az úgynevezett természetes monopóliumok nem tértek át az elvárt mértékben a készpénzben történő adófizetésre, továbbra is virágzik a barterrendszer. A Davosban tartózkodó Soros György egy újságíró kérdésére válaszolva annak a véleményének adott hangot, hogy az IMF-nek ki kellene vonulnia Oroszországból, miután a nemzetközi intézmények és a külföldi befektetők már képtelenek befolyásolni az ottani politika irányát. Az IMF igazgatóhelyettese bejelentette, megvizsgálják, megalapozott-e Pavlo Lazarenko volt ukrán miniszterelnök állítása, hogy Leonyid Kucsma ukrán elnök kabinetje 1997-ben az IMF-től kapott hitel egy részét, mintegy 610 millió dollárt magas hozamú ukrán államkötvényekbe fektette, és a nyereséget Kucsma választási kampányának támogatására fordították.
G. T.
**** KERETBEN ****
IMF-hitel Argentínának
Stanley Fischer, az IMF vezérigazgató-helyettese Davosban megerősítette, hogy az argentin kormányzat Svájcban tartózkodó képviselőivel kötött elvi megállapodás értelmében a latin-amerikai ország 7,4 milliárd dollár készenléti hitelt kap a nemzetközi pénzintézettől. A három évre szóló hitel a 2,8 milliárd dolláros kiterjesztett hitelről kötött korábbi megállapodás helyébe lép. Az argentin kormány a megállapodásban vállalta, hogy szerkezeti reformokat hajt végre és csökkenti a költségvetési deficitet. A megállapodás részleteit még tisztázni kell, így egyebek között azt is, hogyan vesznek részt a szövetségi államok a fiskális megszorítások végrehajtásában. Az IMF kész a hitel első részleteként jelentős összeget - a hírek szerint 1,3 milliárd dollárt - folyósítani, ennek felhasználásáról azonban egyelőre ugyancsak nincs megegyezés.