Jacques Nasser, a Ford vezérigazgatója kijelentette, hogy a Volvo és a Ford házassága kivételes üzleti lehetőségeket rejt magában, amelyek kihasználásával a márka piaci részesedése és presztízse egyaránt jelentősen növelhető. Az Európában sikeres Fiesta, Escort, Focus és Mondeo modellek mellől - a Scorpio gyártásának leállítása után - eddig hiányzott a megfelelő felsőkategóriájú kínálat.
A Ford különlegességre vágyó vásárlóknak szánt egyéb márkái, a Mercury, a Lincoln, illetve a brit gyökerű Aston Martin és Jaguar mellé most a biztonsági követelményeket a presztízzsel párosító Volvo sorakozik fel.
A Volvo illetékesei azzal indokolták az ügyletet, hogy a Ford kebelén belül nagyobb az autógyártás fennmaradásának esélye, mint ha évente alig 400 ezer gépkocsit gyártanak, s a világpiac alig 1 százalékából részesedve továbbra is a függetlenség mellett döntenek. A vételár segítségével a Volvo ugyanakkor figyelmét a jövedelmezőbb haszonjárműgyártásra, a kamionok, buszok, földmunkagépek, illetve a hajómotorok és légiipari berendezések előállítására tudja majd koncentrálni.
A Volvo esetleges eladásával kapcsolatos szóbeszéd azt követően kezdett felerősödni, hogy e hó elején 13 százalékos üzletrészt vásárolt a kamionokat és buszokat gyártó Scaniában. Szakértők már akkor jelezték, hogy a Volvo részéről e lépést minden bizonnyal további részesedés vásárlása fogja követni, amelynek finanszírozása logikus módon a személyautó-gyártó üzletág eladásából származó bevétellel történhet.
A megállapodás szerint a Volvo márkanév tulajdonjoga a jövőben megoszlik a Volvo és a Ford között: a svéd gyár a haszonjárművek és egyéb gépi berendezések, a Ford pedig a személyautók, furgonok, könnyű terepjárók és kisteherautók piaci értékesítése során hasznosíthatja. A hír kapcsán a FIAT vezetése is megszólalt; megerősítve, hogy a Volvo átvételéről korábban ők is tárgyaltak, ám nekik az egész svéd csoport megszerzése volt céljuk és nem állt szándékukban arról leválasztani az autógyártó részleget.
G. S.
