Késik Argentína és az IMF megállapodása

Az IMF a hitelmegállapodás részeként elvárja a központi kormányzattól a kitűzött költségvetési célok teljesítését, és a szövetségi államok vezetésétől is hasonló pénzügyi fegyelemre számít. Alkotmányos korlátok miatt azonban Buenos Aires nem tudja közvetlenül befolyásolni az ország 23 szövetségi államának költségvetését. Márpedig a szövetségi kormánynak nagy szüksége volna arra, hogy az IMF megnövelje az Argentínának megnyitott, jelenleg 2,8 milliárd dolláros kiterjesztett hitelkeretet, hiszen ez megkönnyítené az idei gazdasági program teljesítéséhez nélkülözhetetlen 14,3 milliárd dollárnyi magánhitel felvételét is. A most érvényben levő hitelkeret 2001 februárjáig hatályos, az argentin vezetés azt reméli, hogy az ezt felváltó új hároméves hitelkeret 5 milliárd dollár lesz majd.
A Buenos Aires-i kormány ugyan biztosította az IMF illetékeseit, hogy képes teljesíteni az idei évre előirányzott szigorú költségvetést, a hitelezők azonban elengedhetetlennek tartják az összesen 18 milliárd dollárnyi adósságot cipelő szövetségi államok gazdálkodásának áttekintését is. Emlékezetes, hogy a szomszédos Brazíliában az váltotta ki a real leértékeléséhez és a külföldi befektetők meneküléséhez vezető válságot, hogy Minas Gerais szövetségi állam kormányzója moratóriumot hirdetett a központi kormánnyal szembeni adósságok törlesztésére. Az IMF azonban - akárcsak annak idején Brazíliában -, Argentínában sem kíván külön szerződéseket kötni országos, illetve szövetségi állami szinten.
José Luis Machinea gazdasági miniszter szerint a központi kormány képes lesz tartani az idei évre előirányzott 4,5 milliárd dolláros költségvetési hiányt, ám a szövetségi államok költségvetésére nem tud garanciát vállalni. A tavalyi deficit a most közzétett hivatalos adatok szerint 7,09 milliárd dollár volt; az IMF-fel egyeztetett program többszöri módosítás után 5,1 milliárd dollárt tűzött ki célul.
G. S.