Kelet-Európában a Matáv áll az első helyen

Komoly változásokat hozott az orosz válság a Financial Times idei cégrangsorában, amely - hasonlóan az előző évekhez - az idén is a cégek tőzsdei kapitalizációját vette alapul. A világ első huszonöt vállalata közé mindössze négy nem amerikai került be, a kelet-európai toplista viszont Magyarországra nézve kedvező irányban módosult.
Az FT idei 500-as globális vállalati listáján az első 25 hely közül 21-et egyesült államokbeli cégek foglalnak el. A négy nem amerikai vállalat mindegyike kissé lejjebb csúszott az 1997. évi rangsorhoz képest. A holland-brit Shell a negyedik, a japán NTT a tizenegyedik lett, a svájci Novartis és Roche gyógyszeripari konszernek pedig a 13., illetve a 18. helyen állnak.
A kelet-európai rangsorban három magyar cég szerepel az első huszonöt között. A listavezető Matáv és a harmadik helyezett Mol mögött az OTP Bank az ugyancsak előkelő 15. helyet szerezte meg. Az FT elemzői szerint a feltörekvőben lévő részvénypiacok közül tavaly az oroszországi teljesített a leggyengébben, s az orosz nagyvállalatok ennek megfelelően végeztek az idén a kelet-európai százas rangsorban. A tavalyi lista éllovasai - a Gazprom, a Lukoil és az Egyesített Energiarendszerek (UES) - az idén rendre a 9., a 4. és a 17. helyre csúsztak vissza.
A magyar cégek közül a Richter Gedeon Rt. a 28., a TVK Rt. a 44., a Borsodchem pedig az 50. helyen áll. Az Egis Rt. a 64., a Danubius Hotels Rt. a 68. helyezést vívta ki magának, miközben a Pannonplast a 80., a Pick Szeged pedig a 84. helyen végzett.
Az FT elemzői szerint az idei sorrend jól mutatja, hogy az orosz válság okozta kezdeti pánik után a régió stabil részvénypiacai - így a budapesti, a prágai és a varsói - az év utolsó hónapjaiban fokozatosan visszanyerték a befektetők bizalmát.
Ellentétben más, a nettó árbevételi adatok alapján rangsoroló szaklapokkal, az FT csaknem két évtizede a vállalatok piaci tőkeértéke alapján állítja össze 500-as toplistáját. A vezető brit gazdasági napilap szerint ez a vállalatértékelési mérce nagyobb súllyal veszi tekintetbe a piac értékítéletét, ráadásul a bankokat és az egyéb pénzügyi szolgáltató társaságokat nem utasítja automatikusan a tömeggyártásra szakosodott multinacionális óriásvállalatok mögé.