A kockázatokra figyelmeztet a bankelnök

A tegnapi kamatcsökkentés, amely megfelelt a piaci várakozásoknak, a kilencedik volt tavaly július óta, amikor 15 százalékos volt a kamatszint. Az elemzők véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy az infláció mérséklődése nyomán van-e lehetőség a további kamatcsökkentésre, mindazonáltal úgy vélik, a repokamat mértéke most már megközelíti a küszöböt.
A jegybank szóvivője nem zárta ki a további csökkentések lehetőségét az infláció kedvező alakulása esetén, egyidejűleg azonban felhívta a figyelmet néhány, a jövőbeli döntéseket befolyásoló középtávú kockázati tényezőre. A bank különösen a reálbérek inflációt meghaladó mértékű növekedése miatt aggódik, s rámutat, hogy a nominálbérek nem nőhetnek 7 százaléknál nagyobb mértékben. A szakszervezetek szerint viszont az áremelkedés üteme nagyobb lesz ennél, s ezt a béreknek tükrözniük kell.
A bank veszélyt lát a külkereskedelmi mérleghiány emelkedésében is. A hiány arra utal, hogy az export veszít versenyképességéből, s ezzel egyidejűleg megnő az import iránti kereslet. A vártnál nagyobb decemberi 17,6 milliárd koronás passzívum következtében az éves hiány 79,51 milliárd koronára nőtt. A jegybank emellett úgy véli, a költségvetés idei deficitje nagyobb lesz a jóváhagyott 31 milliárd koronánál. A büdzsé elfogadása óta egyébként a kormány lefelé módosította a büdzsében szereplő idei növekedési előrejelzését, eszerint a bruttó hazai termék (GDP) az 1,5 százalékos növekedés helyett 0,2 százalékkal zsugorodik.
(REUTERS)