A görög jegybank lépése nem volt váratlan azt követően, hogy tíz nappal korábban 3,5 százalékkal felértékelték a drachmát az euróval szemben, mivel a görög kormány által 2001 januárjára előirányzott csatlakozás előtt az euróországok szintjére kell levinni a kamatokat. Athén március elején készül hivatalosan kérni felvételét az európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU) és a Maastrichtban megfogalmazott öt makrogazdasági követelmény közül már csak a kamatokkal kapcsolatosnak kell eleget tennie. A görögországi egyhavi bankközi hitelek hivatalos kínálati kamatlába (Athibor) jelenleg 9,4 százalék, vagyis több mint 6 százalékkal magasabb az euróövezet jelenleg 3,127 százalékon álló hasonló mutatójánál (Euribor).
A kamatok gyors ütemű leépítésével járó inflációs veszély miatt a megfigyelők arra számítanak, hogy a szükséges csökkentések zömét a jegybank csak az év második felében teszi majd meg. A jegybank tegnapi közleménye szerint az infláció kilátásai - a nemzeti valuta felértékelését is figyelembe véve - kedvezőek.
Az eurózónával való összehasonlítást lehetővé tevő harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) az év végéig kell leszorítani az EMU-ba való belépéshez megengedett 2,1-2,2 százalék közötti szintre (decemberben a görög HICP 2,3 százalék volt). A nemzeti statisztika alapján kimutatott éves infláció decemberben 2,7 százalék volt - főként az emelkedő olajár következtében -, és az ütem a becslések szerint januárban is azonos marad. Janosz Papantoniu pénzügyminiszter tegnap kijelentette, hogy februártól kezdve csökkenő árindexre számít.
G. S.
