A Moody's visszaminősített három japán bankot

A japán pénzügyi szektor problémáinak jó részét megoldhatja az a hétfőn késő este bejelentett új előírás, amely a bankok számára kötelezővé teszi céltartalék megképzését az általuk kihelyezett kockázatos hitelek miatti esetleges veszteségek fedezésére. A most bejelentett szabályok értelmében a hitelintézetek a jövőben kötelesek lesznek "a csőddel fenyegetett vállalatoknak" nyújtott nem garantált hiteleik 70 százalékára tartalékot képezni. A nem garantált "kezelendő" hitelek - így az átütemezett, illetve legalább három hónapja esedékes tartozások - esetében a céltartalék-képzési kötelezettség 15 százalékos.
A Dow Jones hírügynökség által idézett elemzői becslések szerint a 17 vezető japán bank céltartalékai jelenleg az előbbi kategóriába tartozó hitelek 52,1 százalékát, illetve a második csoportba sorolható kintlevőségek 1,6 százalékát fedezik, tehát az új előírások értelmében a hitelintézetek többsége a céltartalékok számottevő növelésére kényszerül.
A bankok a tartalékképzést a kormány tervei szerint a bankrendszer feltőkésítésére közpénzekből létrehozott 25 ezer milliárd jenes (1 dollár = 113 jen) alapból finanszíroznák. A hitelintézetek elsőbbségi részvényekkel, illetve kötvényekkel "hálálnák meg" a kormánytól kapott készpénzt.
A bankok a szanálási alapból eddig mindössze 5,78 ezer milliárd jenre jelentettek be igényt, hiába buzdította őket a kormány további források igénybevételére.
Janagiszava Hakuo, a bankszanálási bizottság elnöke a napokban kijelentette, hogy a japán bankoknak az év végéig le kell zárniuk rossz hitelportfóliójuk leírását, mivel a késedelem megakadályozná a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállítását.
Az ING Barings Securities becslése szerint a 17 legnagyobb japán bank problémás kintlevőségeinek együttes értéke elérheti a 60 ezer milliárd jent. Az ennek fedezetéül szolgáló aktívák értékesítéséből a bankok 31 ezer milliárd jenre számíthatnak, 11 ezer milliárdot a hitelintézetek üzemi nyeresége "fedne le", így a közpénzekből 18 ezer milliárd jen értékű tőkeinjekcióra lenne szükségük, ha valamennyi követelésük befagy.
A rossz hitelek problémáját tehát a legrosszabb esetben is a jövő év elejére meg tudja oldani a japán pénzügyi szektor - vélik az elemzők.
Mások szerint a helyzet korántsem ennyire rózsás, hiszen például továbbra is megoldásra vár a súlyosan eladósodott regionális bankok szanálása. Ráadásul a kormány azt tervezi, hogy a bankoknak nyújtott tőkeinjekció fejében kapott elsőbbségi részvényeket néhány éven belül értékesíti, illetve visszavásároltatja a hitelintézetekkel, ami pedig elemzők szerint a részvényárfolyamok számottevő csökkenését eredményezheti. A pesszimistább véleményeket látszik alátámasztani a Moody's hitelminősítő tegnapi bejelentése is, hogy visszaminősítette három vezető japán bank besorolását: a Bank of Tokyo Mitsubishi és a Sanwa Bank hosszú lejáratú betéteit A1-ről A2-re, a Sumitomo Bank betéteit pedig A2-ről A3-ra. A Moody's lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a visszaminősítést a bankok eszközállományának és tőkehelyzetének romlása, illetve nyereségességének várható gyengülése indokolja.
B. V.