Moszkva újratárgyalná az IMF-hitelt

Hrisztyenko a Szevodnya című lapban nyilatkozva azzal vádolta az IMF-et, hogy az nem tartotta be a tavaly júliusban kötött hitelmegállapodást, miután a 18 hónapra szóló 4,5 milliárd dolláros hitelnek csak az első részletét utalta át, s 1999 szeptemberében leállította a kölcsönök folyósítását. A politikus ugyanakkor elismerte, hogy a Valutaalap egyes elvárásainak nem tudnak megfelelni, így például annak a követelésének, hogy darabolják fel az állami óriásmonopóliumokat, köztük a vasúttársaságot, az Egyesített Energiarendszereket (UES) és a Gazpromot. Ezek azonban szerinte "természetes monopóliumok", amelyek ügyét nem lehet "teljesen liberálisan" megoldani, s félő, hogy felszabdalásuk jelentős vagyonvesztéssel járna.
Úgy vélte, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján még az a célkitűzés sem érhető el, hogy ezek a vállalatok legkésőbb ez év nyarától teljes egészében készpénzben fizessék be adóikat.
Az IMF delegációjának holnap kezdődő moszkvai látogatásával kapcsolatban Hrisztyenko kijelentette, még az sem világos, tulajdonképpen miért jönnek, hiszen szó sincs a hitelek folyósításának felújításáról. Az orosz kormány, mint mondta, most dolgozik stratégiai fejlesztési programján, amit áprilisban ismertet az IMF-fel és a Világbankkal, s ennek alapján kívánják újratárgyalni a hitelmegállapodást, amely alapvetően más helyzetben, az 1998-as pénzügyi válság nyomán jött létre. Márpedig az orosz gazdaság azóta jelentősen fellendült.
Ezt a moszkvai statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai is alátámasztják: eszerint a tavaly január-szeptemberi időszakban 1,5 százalékkal bővült a GDP, szemben az 1998 első kilenc hónapjában regisztrált 3,3 százalékos csökkenéssel. A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta ekkora növekedésre még nem volt példa. Az azóta eltelt időben eddig egyetlen évben, 1997-ben nőtt a GDP, de csak 0,9 százalékkal. A növekedésben kulcsszerepet játszik az, hogy a rubel az 1998-as válság óta eltelt másfél év alatt 77 százalékkal leértékelődött, ugyanakkor jelentősen nőtt a hagyományos exportcikkek, a nyersolaj és a fémek világpiaci ára.
Tavaly 8,1 százalékkal nőtt az ipari és 2,4 százalékkal a mezőgazdasági termelés. Az ipari termelés értéke 2995 milliárd rubel (1 dollár=28,59 rubel), a mezőgazdaságié 624,8 milliárd volt. Az állótőke-beruházások 1 százalékkal nőttek és 598,7 milliárd rubelt tettek ki. A munkanélküliség az év végén 11,7 százalékos volt.
A kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor 7,7 százalékkal, 1722,8 milliárd rubelre csökkent. A külkereskedelmi forgalom tavaly - mint Mihail Vanyin, az állami vámbizottság elnöke tegnapi sajtóértekezletén közölte - 17 százalékkal csökkent: az export 3,1 százalékkal, az import 33,8 százalékkal szűkült. Ennek köszönhetően Oroszország példátlan, 40 milliárd dolláros többlettel zárta az évet. Az export értéke 69,9 milliárd dollárt, míg az importé 29,8 milliárdot tett ki. Ennek azonban némileg ellentmond a statisztikai hivatal tegnap közzétett adata, amely szerint a múlt év első 11 hónapjában 28 milliárd dollár volt a szufficit.
B. T. J.