Gyorsuló brit infláció

A havi infláció a tegnap közzétett adatok szerint a novemberi 0,1 százalék után decemberben 0,4 százalék volt, míg a jelzálogkamatok hatását kiszűrő maginfláció 0,2 százalékot ért el. A 12 havi infláció a novemberi 1,4 után decemberben tavaly március óta nem látott szintre, 1,8 százalékra nőtt, míg a maginfláció a harmadik egymást követő hónapban 2,2 százalékos volt, azaz immár a kilenc hónapja a jegybank által célul tűzött 2,5 százalékos plafon alatt maradt.
Az elemzők korábban átlagosan 0,1 százalékos havi és 1,6 százalékos évi fogyasztói áremelkedésre számítottak, a maginfláció esetében pedig 0,1, illetve 2,1 százalékra.
A fogyasztói árak decemberi növekedésére a statisztikai hivatal (ONS) szerint a legnagyobb hatással az emelkedő jelzálogkamatok voltak és ugyancsak felfelé mutató nyomást jelentett az olaj árának emelkedése. Az olajárat figyelmen kívül hagyva a 12 havi maginfláció 1,4 százalék lett volna. Az élelmiszerek, a lakásfelszerelési cikkek és a ruházati termékek árai decemberben az ONS jelentése szerint az egyre növekvő verseny következtében jelentősen csökkentek, a szolgáltató szektorban viszont a 12 havi áremelkedés 3,9 százalék, az előző két hónapban regisztrálttal megegyező volt.
Az angol jegybank a következő hónapokban várhatóan ismét emeli a kamatokat, mert attól tart, hogy a maginfláció meghaladja a 2,5 százalékos célkitűzést. A BoE monetáris politikai tanácsa, amely 1999 közepéig többször mérsékelte az irányadó kéthetes repokamatot a recesszió elkerülése érdekében, az utóbbi öt hónapban háromszor döntött 25 bázispontos szigorításról, így a kamat jelenleg 5,75 százalék. Legutóbb idei első ülésén vitte feljebb a kamatot az erőteljesen emelkedő ingatlanárak, valamint a célul kitűzött 4,5 százalékos értéket meghaladó bérinfláció láttán.
A brit kereskedelmi kamara (BCC) szerint a jegybanknak rendkívül körültekintően kell mérlegelnie a további kamatemeléseket. A BCC 8600 cég körében elvégzett felmérése azt mutatta, hogy 1999 utolsó negyedében a kamatemelések, valamint az erős font következtében lassult a fedolgozóipari értékesítés növekedése, és az export az 1998. negyedik negyedévi mélypont után a tavalyi utolsó negyedévben mutatta a legkisebb javulást, miközben a belföldi megrendelések egy évre visszatekintve először csökkentek.
Független kutatóintézetek a feldolgozóipar mintegy 2,5 százalékos növekedését valószínűsítik a tavalyi nulla százalék után, míg a bruttó hazai termék a tavalyi 2 százalék után idén 3,25 százalékkal bővül. Az előrejelzés szerint a munkaerő-kínálat tovább csökken, így számolni kell a bérinfláció megugrásának veszélyével.
B. P. A.