Az argentin kormány már hosszú ideje tanulmányozza, hogy az árfolyamváltozásokból eredő kockázatokat miként lehetne egy, az egész földrészre kiterjedő valutaunióval kivédeni. Egyelőre nem világos, támogatja-e a kormány a jegybanki javaslatot, a részletes tervezetet a bank tanulmányozás céljából megküldte Carlos Menem államfőnek és Larry Summers amerikai pénzügyminiszter-helyettesnek, valamint a Nemzetközi Valutaalapnak.
Argentína az egyetlen dél-amerikai ország, amely a 90-es években végrehajtott gazdasági reformok közepette a valutatanács bevezetésével képes volt megőrizni a nemzeti valuta értékét. A dollárra való áttérést is ez tenné lehetővé, hiszen a jegybank által kibocsátott peso mennyiségét szigorúan a kincstár mindenkori devizatartalékához kötötték.
Washingtonban cáfolták, hogy az amerikai kormány munkacsoportot hozott volna létre a javaslat tanulmányozására. Az ötlet belpolitikai támogatottsága ugyancsak kétséges, hiszen az év végi választások után leköszönő Menem helyére - a jelenlegi közvélemény-kutatási eredmények szerint - a jelenlegi balközép ellenzék jelöltje kerülhet; márpedig a Szövetség nevű politikai tömörülés hevesen ellenzi a dollár belföldi fizetőeszközként való bevezetését. A valutatanács 1991. évi bevezetését kidolgozó és végrehajtó volt gazdasági miniszter, Domingo Cavallo ugyanakkor támogatja a javaslatot, mivel az logikus következménye az azóta működő rendszernek.
Argentína a múlt héten 32,2 milliárd dollár devizatartalékkal rendelkezett; ebből 7,1 milliárd dollárt tett ki a külföldi bankokban letétbe helyezett kötelező banki tartalékok összege.
(REUTERS, AP-DJ)
**** KERETBEN ****
Ismét interveniált a brazil jegybank
A brazil központi bank hosszabb szünet után pénteken ismét beavatkozott a pénzpiacon, hogy megállítsa a nemzeti valuta további leértékelődését. A real a tíz nappal korábban bejelentett lebegtetés óta 30 százalékot vesztett értékéből, csütörtökön 7,6 százalékkal gyengült. Az intervenció nyomán a dollárkurzus az 1,74 realos nyitó árfolyamról a nap folyamán ugyan 1,65 realra emelkedett, ám záráskor 1,72 realra csúszott vissza.
A real szabadesése ismét felszította a valutaválság tovaterjedésével kapcsolatos félelmeket. Brazíliában az elemzők szerint leginkább az ad okot az aggodalomra, hogy a real árfolyamesésével párhuzamosan felgyorsulhat az infláció és tovább emelkedhetnek a kamatok. A magas kamatok miatt viszont - akárcsak Oroszországban - gondok lehetnek az adósságok törlesztésével, elkerülhetetlenné válhat a belső államadósság átütemezése. A kormány az IMF által jóváhagyott programjában idén átlagosan 22 százalékos kamattal kalkulálva a GDP 7,3 százalékának megfelelő adósságszolgálattal számolt. Az e heti kamatemelés nyomán azonban 41 százalékra emelkedett az irányadó kamatláb.
Brazíliából e hónapban összesen már közel 7 milliárd dollárt vontak ki a külföldi pénzpiaci befektetők. A nemzetközi hitelcsomagból lehívott 9,3 milliárd dollárral együtt Brazília devizatartaléka december végén 43 milliárd dollár volt.
(REUTERS)