Váratlan GDP-növekedés

Nem várt mértékben növekedett viszont decemberben az infláció üteme is, úgyhogy az elemzők most úgy vélik, a jegybank lassítani fog a kamatcsökkentési folyamat ütemén.
A brit GDP 1998 negyedik negyedévében 0,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedévhez képest, 1997 azonos időszakához mérten pedig 1,6 százalékos volt a növekedés. Ezzel a brit gazdaság immár huszonhatodik negyedéve - hat és fél éve - egyfolytában növekszik, még ha a mostani 0,2 százalék a legkisebb arányú növekedés is 1992 második negyedéve óta, az éves bővülés pedig 1993 eleje óta nem volt ilyen kismértékű. Az elemzők zöme még ennél is mérsékeltebb teljesítményre számított: a legtöbb előrejelzés stagnálást vagy enyhe visszaesést ígért a tavalyi utolsó negyedévre, az 1997 utolsó negyedévével való összehasonlításban pedig általában 1,4 százalék körüli növekedésre számítottak. A brit statisztikai hivatal (ONS) mostani becslései szerint 1998 egészében a GDP-növekedés 2,5 százalékot ért el - szemben az 1997. évi 3,5 százalékkal -, 1999-re pedig 0,5 százalékot jeleznek előre.
Az 1998. negyedik negyedévi GDP-növekedés javarészt most is a szolgáltatási szektornak köszönhető - mutatnak rá az elemzések -; a gazdasági teljesítmény kétharmadát adó ágazat negyedéves összevetésben 0,6 százalékkal, éves szinten 2,9 százalékkal bővült. Ez ellensúlyozni tudta az erős font miatt versenyképességét vesztő feldolgozóipar gyengélkedését; utóbbiról egyébként az ONS egyelőre nem tett közzé adatokat.
Az ONS a héten közölte a legfrissebb inflációs adatokat is: ezek szerint 1998 decemberében a jelzálogtörlesztések nélkül számolt úgynevezett maginfláció éves szinten 2,6 százalékra - novemberhez képest 0,2 százalékkal - nőtt, szemben a Bank of England 2,5 százalékos célkitűzésével. A pénzpiaci elemzők ennél is kevesebbet: 2,4 százalékot vártak, az előző négy hónapban folyamatosan 2,5 százalékon álló mutató után. A jelzálogtörlesztéseket is magában foglaló teljes infláció a brit statisztikai hivatal adatai szerint decemberben nem változott, de éves szinten 2,8 százalékra csökkent az előző havi 3,0 százalékról.
A kiskereskedelmi árindexet elsősorban a háztartási javak drágulása emelte meg, bár hozzájárultak a szezonális élelmiszerek árai is. A tágabban értelmezett infláció mérséklődését viszont a lakáskiadások csökkenésének tudják be; a tavalyi négy egymást követő kamatmérséklés nyomán a jelzálogkölcsönök is olcsóbbá váltak.
Elemzői vélemények szerint a most közzétett GDP-növekedési, illetve inflációs adatok miatt valamelyest csökkent annak az esélye, hogy a Bank of England ismét jelentősen lejjebb viszi a kamatokat a közeljövőben, hacsak a globális események - például a brazil válság - nem befolyásolják ebbe az irányba a jegybanki vezetőket. A monetáris politikai tanács menetrend szerint legközelebb februárban ül össze.
(REUTERS)