Húszéves csúcson a holland foglalkoztatás

Az állástalanoknak a szezonális hatásokkal nem korrigált száma a holland statisztikai hivatal közlése szerint az október-decemberi időszakban 189 ezer fő volt, ami 2,7 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, szemben az előzetes 3 százalékos elemzői becsléssel és a 9,8 százalékos EU-átlaggal. Egy évvel korábban még 3,7 százalékos volt a munkanélküliség.
A foglalkoztatási adatok elemzők szerint azt vetítik előre, hogy a már igen feszes munkaerőpiac miatt emelkedni fognak a bérek, ami az inflációs nyomás erősödéséhez vezethet. A 12 havi infláció decemberben 2,2 százalék volt Hollandiában - ez az eurózónán belül az egyik legmagasabb érték -, és az 1999 harmadik negyedévében éves összehasonlításban 4 százalékkal növekvő gazdaságban hamarosan a kapacitások szűkösségével kell számolni. A legnagyobb holland szakszervezeti szövetség, az FNV idén 4 százalékos béremelési igényt jelentett be. A pénzügyminisztérium ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatási helyzet javulása nem jelent automatikusan béroldali inflációs nyomást, mivel a jövedelemadó csökkentése miatt a bruttó és a nettó bérek közötti különbség szűkül.
Gerrit Zalm pénzügyminiszter bejelentése szerint Hollandia költségvetése 1999-ben - 25 év óta először - valószínűleg többlettel zárt, ennek mértéke a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 0,25 százalékára, 2 milliárd guldenre (926 millió dollár) rúgott. A koalíciót alkotó pártok megosztottak a többlet felhasználásáról. Wim Kok miniszterelnök pár nappal ezelőtt reményét fejezte ki, hogy olyan csomagot tudnak majd kidolgozni, amelyben az államadósság csökkentése mellett az egészségügyi, az oktatási, a védelmi kiadások növelése, valamint adómérséklés is szerepelne.
(NAPI)