Az ECB tart az inflációs nyomástól

Az ECB több mint egyéves működése során bebizonyította, hogy el tudja látni feladatát, az eurózóna monetáris politikája irányítását, de a nagy kihívások még csak ezután következnek - közölte egy újságírói fórumon felszólalva Issing. A vezető közgazdász szerint feszültségek alakulhatnak ki a stabilitás megőrzésére irányuló törekvés és a munkanélküliség csökkentésének szándéka között. A térség foglalkoztatási helyzetének javítása politikai döntéseket igényel, és nem a monetáris politikán kell lazítani a gazdaság további élénkítésére. Elemzők ezzel kapcsolatban emlékeztettek arra, hogy tavaly év elején egyes tagállamok kormányai erőteljes nyomást gyakoroltak az ECB-re a kamatok csökkentése érdekében, ami végül Oskar Lafontaine akkori német pénzügyminiszter lemondásához vezetett.
Issing utalt arra is, hogy a most beinduló bértárgyalások nyomán veszélyes helyzet alakulhat ki, ha nem veszik figyelembe, hogy az utóbbi egy évben közel háromszorosára emelkedő olajár önmagában is jelentős inflációs nyomást eredményez. Az M3 pénzforgalmi mutató várható emelkedését nagy figyelemmel kell kísérni a következő hónapokban, mert a jövőbeli inflációra, és így a monetáris politika alakítására hatással lehet. A decemberi és januári értékeknél azonban számításba kell venni, hogy azokban még jelentősen tükröződni fog az 1998. decemberi mérséklődés, amit 1999 januárjában nagymértékű növekedés követett. Az ECB figyelemmel kíséri az euró árfolyamát, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy előre meghatározott szinten kívánná tartani; a közös pénz devizapiaci helyzetének csak annyiban van szerepe a monetáris politika alakításában, amennyire az árfolyam az inflációra hatással lehet - fejtette ki Issing.
B. P. A.