Greenspan nem utalt kamatcsökkentésre

Noha a nemzetközi pénzügyi piacok stabilitása még mindig törékeny, és az amerikai kivitel visszaesése is aggodalomra adhat okot, az Egyesült Államok gazdasága továbbra is "erőtől duzzad" - jelentette ki a kongresszus megajánlási bizottsága előtti meghallgatásán az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke. Greenspan szerint az Egyesült Államokban a belföldi kereslet, s így a foglalkoztatás és a termelés változatlanul élénk, ezért egyelőre kevés jel mutat a nyolc éve tartó gazdasági növekedés sokak által várt idei lassulására. Kijelentése megerősítette azokat az elemzői várakozásokat, amelyek szerint a közeli jövőben a Fed nem kíván az irányadó kamatlábak újabb csökkentésével új lendületet adni a gazdaságnak.
A Fed-elnök szavait látszik igazolni a kereskedelmi minisztérium tegnapi bejelentése is, miszerint az újonnan megkezdett ház- és lakásépítések száma decemberben további 3,5 százalékkal nőtt, 1,72 millióra emelve a szezonalitással kiigazított éves számot, amely 11 éve nem állt ilyen magas szinten.
Greenspan szerint a pénz- és tőkepiacok higgadtan reagáltak a brazíliai fejleményekre, különösen a real múlt heti leértékelésére. A Fed elnöke szerint a brazil kormány által megkezdett reformok folytatásával elkerülhető a válság tovaterjedése és a befektetői bizalom megrendülése.
Greenspan beszédének piaci fogadtatása a szokottnál is visszafogottabb volt, noha a New York-i tőzsdén kisebb - és utóbb átmenetinek bizonyult - árfolyamesést váltott ki azon megjegyzése, hogy a gyenge vállalati eredmények miatt kétséges a jelenlegi magas tőzsdei árfolyamok fenntarthatósága. A Wall Street optimizmusát látszólag a bankelnöknek az a kijelentése sem ásta alá, hogy ellenzi Bill Clinton elnök előző napi, a költségvetési többlet egy részének tőzsdei befektetésére vonatkozó javaslatát.
Greenspan kijelentette, hogy semmilyen formában nem támogatja állami, s különösen társadalombiztosítási pénzek tőkepiaci - s még kevésbé részvényekbe történő - befektetését, mivel az ellentmondana a gazdaságban rendelkezésre álló források hatékony elosztásának.
Clinton az unió állapotáról tartott kedd esti beszédében javasolta, hogy a következő másfél évtizedben prognosztizált mintegy 4 ezer milliárd dollár költségvetési többletből 2700 milliárd dollárt fordítsanak a társadalombiztosítási rendszer - azon belül a nyugdíjalapok - megerősítésére, és az összegből 650-700 milliárd dollárt fektessenek be az értéktőzsdén, illetve fordítsanak a nyugdíj-előtakarékossági program támogatására. A terv elfogadása a 64 éve bevezetett amerikai nyugdíjrendszer legnagyobb jelentőségű változtatását jelentené.
A Fehér Ház szerint az elnök javaslata a társadalombiztosítási rendszer bevételeinek növelését célozza, és lehetővé tenné, hogy a rendszert a járulékok csökkentése nélkül további ötven évig finanszírozzák. A jelentések szerint az elképzelést, mint a demokratikus piacgazdaság alapelveivel ellenkezőt, mind az ellenzéki republikánus párt, mind az üzleti körök több képviselője határozottan elutasítja. A republikánusok egyébként is az adók csökkentésére kívánják fordítani a költségvetési többletet.
Az unió helyzetéről tartott beszédében az elnök a társadalombiztosítási rendszer megújítása mellett arra is javaslatot tett, hogy a büdzsé többletének egy részét különítsék el a súlyosan eladósodott Medicare egészségbiztosítási rendszer megmentésére. Szót emelt továbbá a védelmi kiadások emelése, illetve a dohányzás elleni törvények szigorítása mellett, kilátásba helyezve, hogy az igazságügyi minisztérium pert indít a dohánygyárak ellen, követelve a dohányzással összefüggő betegségek gyógyítására költött állami pénzek megtérítését.
B. V.