A foglalkoztatás növelése a fő cél

Frankfurti tudósítónktól:
Az előző kormány pénzügyminisztere, Theo Waigel által kidolgozott tervezet módosított változata a tavalyi költségvetésnél mintegy 6,8 százalékkal több kiadást irányoz elő. Ez azonban - mint Lafontaine közölte - ténylegesen csak 1,7 százalékos kiadásnövekedést jelent, mert - az új költségvetési filozófia szerint - az SPD-zöld kormány idén először bevonja a költségvetésbe a volt NDK-tól örökölt adósságok korábban külön kezelt törlesztési kiadásait is.
A hozzávetőleg 488 milliárd márka kiadást előirányzó költségvetési tervezet szerint idén 9 milliárd márkával többet, azaz 100 milliárdot fordít a kormány a keletnémet gazdaság rekonstrukciójára, miközben 1 milliárd márkával nőnek az oktatással és kutatással kapcsolatos állami beruházásokra fordított összegek is. A munkanélküliség csökkentésére a kormány mintegy 1,4 milliárd márkával nagyobb összeget irányzott elő, mint az előző kabinet.
Lafontaine tegnap visszautasította azokat az ellenzéki bírálatokat, amelyek szerint az SPD-zöld kormány nem költ eleget az idén várhatóan jelentős mértékben gyengülő német konjunktúra megtámogatására. "Az SPD-zöld koalíció rendkívül nehéz pénzügyi helyzetet örökölt az előző kabinettől" - jelentette ki a pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtóértekezleten.
A pénzügyminiszter a költségvetés finanszírozása céljából 52,2 milliárd márka új hitelt tervez felvenni, ami csak 0,2 milliárddal marad el az előző évi hitelfelvételtől. A kiadások és bevételek közötti további különbséget a már korábban előirányzott privatizációs bevételekből (többek között a Deutsche Telekom további részvényeinek értékesítéséből), valamint a Bundesbank által átutalt, várhatóan mintegy 7 milliárdos nyereségből fedezik. Az új hitelek mértéke ezzel alatta marad a teljes költségvetés által előirányzott beruházási kiadásoknak, amelyek a tervek szerint meghaladják majd az 58 milliárd márkát.
Az államadósság, amely idén már eléri az 1500 milliárd márkát, újabb rekordszintre emelkedik, amely a szintén rekordnagyságú, 1999-re várhatóan több mint 80 milliárd márkára taksált kamatfizetési kötelezettségekben is tükröződik.
Lafontaine azt is bejelentette, hogy az egyes energiaigényes ágazatokra vonatkozó kivételes szabályozás, amely az ilyen vállalatokat kivonta volna az úgynevezett ökológiai adók hatálya alól, most már véglegesen lekerült a napirendről, annál is inkább, mert az EU brüsszeli bizottságával amúgy sem lehetett volna elfogadtatni.
SOMOGYI CSABA