Nem sikerült eladni a sendzimiri kohót

Az osztrák Voest-Alpine Stahl és a holland Hoogovens hétfőn jelentette be, hogy nem kívánja megszerezni a sziléziai Huta Sendzimira acélmű többségi részesedését; a két vevőjelölt még tavaly októberben szerzett jogot arra, hogy a lengyel kormány 13 hétig csak velük tárgyaljon erről. A potenciális osztrák-holland konzorcium szerette volna megszerezni a közeli Huta Katowicét is, s az acélművek integrálásával párhuzamosan 15 milliárd schillinget ruháztak volna be fejlesztésükbe. A lengyel kormány azonban továbbra is külön akarta kezelni a katowicei privatizációt, így a vevőjelöltek végül is visszaléptek az egész ügylettől. A másik érdeklődő, a Thyssen Krupp Stahl képviselője a kijelölt vevők kiszállása után bejelentette, hogy ő kész a sendzimiri kohó sorsáról szóló tárgyalások folytatására.
Elemzők most arra figyelmeztetnek, hogy két hónapon belül ez már a harmadik eset, amikor egy lengyel privatizációs projekt kudarcba fullad. Decemberben az illetékes minisztérium visszavonta a Rafineria Gdanska eladására kiírt pályázatot, mivel csak kiábrándító ajánlatok érkeztek a második legnagyobb lengyel finomítóra. Nem sokkal később pedig a brit National Power hagyott fel a PAK erőmű eladásáról folyó tárgyalásokkal, ahol a megajánlottnál nagyobb garanciákat szeretett volna kapni az áramtarifákkal kapcsolatban.
A lengyel parlament privatizációs bizottságának helyettes vezetője, Janusz Lewandowski elismerte. hogy ilyen cégeket korábban gyorsabban és jobb áron lehetett eladni. A kilencvenes években az olajipari, az energetikai vagy az acélipari vállalatokat még kedvezőbb szabályozással és tarifákkal védték, ma azonban ezeket a korlátokat - az EU-csatlakozásra való felkészülés jegyében - már felszámolják. Ráadásul az 1993-97 között hivatalban volt baloldali kormány privatizálta a legkönnyebben értékesíthető vállalatokat, a több nehézséget felvető szektorok - mint az acélipar, a vegyipar, a cukoripar, a szeszipar, az olajipar és a fegyvergyártás - magánosítását viszont elhalasztotta. A jelenlegi jobbközép koalícióra maradt a feladat, hogy jó áron próbáljon meg értékesíteni olyan vállalatokat, amelyek könyv szerinti értéke ugyan nagy, de jelentős beruházások nélkül nem lesznek nyereségesek.
Tavaly 50 vállalat magánkézbe adását tűzték ki célul, ebből azonban csak 17 ügyletet sikerült tető alá hozni. A privatizációs bevételek ugyan így is vagy 400 millió zlotyval meghaladták a tervezett 6,7 milliárd zlotyt (2 milliárd dollár), de e bevétel nagy része a Pekao bank 25 százalékának, illetve a TPSA távközlési vállalat 15 százalékának eladásából, illetve tőzsdére viteléből származott. Idén a kormány 15 milliárd zloty privatizációs bevétellel számol, ennek zömét a fenti két cég további részeinek eladásától várják.
(REUTERS, MTI)