Megugrott az észt külkereskedelmi hiány

Az import novemberi megugrása az elemzők szerint szezonális jellegű: a karácsonykor keresett áruk többnyire külföldről származnak. A múlt év első 11 hónapjában 14,2 milliárd korona (1 dollár = 15,4 korona) volt a külkereskedelmi deficit, szemben az egy évvel korábban regisztrált 20,9 milliárd korona hiánnyal. A volt szovjet piacok 1998 végén bekövetkezett összeomlása után az észt vállalatok Nyugaton kerestek vevőket áruik számára. Az Európai Unió részesedése az észt kivitelben az októberi 60-ról novemberben 63 százalékra nőtt, míg a volt szovjet köztársaságok részaránya 14-ről 12 százalékra csökkent.
A jelek azonban az elemzők szerint arra utalnak, hogy a hiány újból növekvőben van. Az észt gazdaság az utóbbi hónapokban növekedésnek indult, az export és a belföldi kereslet ismét az 1998 elején regisztrált szinten van. A külkereskedelmi mérleg alakulása attól függ, hogy alakul az import a következő hónapokban és mennyire tudja kontroll alatt tartani a kormány a fogyasztói kiadások növekedését. Tavaly az első félévi visszaesés után a harmadik negyedévben már kismértékben, 0,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék; a kormány becslése szerint a múlt év egészét tekintve 0,4 százalékos volt a növekedés. Erre az évre 4 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak. Az európai gazdaságok - ezen belül az észt kivitel 39,4 százalékát felvevő finn és svéd gazdaság - várható fellendülése az elemzők szerint kedvezően fog hatni az exportra.
Az elemzők vitatják prominens kereskedelmi banki szakértők ajánlását, hogy Észtországnak hivatalos fizetőeszközzé kellene tennie az eurót. Az országban valutatanácsi rendszer van: az észt korona árfolyamát a német márkához rögzítették és a monetáris stabilitást a forgalomban lévő pénz értékével legalább megegyező jegybanki tartalékkal szavatolják. A stabil árfolyam ára azonban a banki szakértők szerint az volt, hogy az orosz pénzügyi válság kivédése érdekében magasan kellett tartani a kamatokat, ami fékezte a gazdaságot. Az euró bevezetése esetén viszont az eurózóna alacsony kamatai megvédenék őket a fizetőeszköz elleni spekulatív támadásoktól. Elemzők szerint azonban ez a lépés veszélyeket is rejtene, hiszen utána nem tudnának rugalmasan alkalmazkodni a külső megrázkódtatásokhoz.
(NAPI)