Gyengülő gazdasági növekedés az euróövezetben

Frankfurti tudósítónktól:
Az Európai Központi Bank (ECB) célrendszerének központi eleme - mint a jelentés leszögezi - az árstabilitás, amely a bank definíciója szerint az éves szinten a 2 százalékot meg nem haladó inflációt jelenti. Az elemzés azt is leszögezi, hogy a defláció az inflációhoz hasonló módon veszélyezteti az árstabilitást.
Az ECB középtávú stratégiájában nem szerepelnek árfolyamcélok, mivel az euróövezet számára a külgazdasági tényezőknél sokkal nagyobb jelentőséggel bír a belső kereslet. Az euróövezet 16 százalékkal részesedik a világexportból, ez nagyobb, mint az USA részesedése, a térség által képviselt vásárlóerő nagyságrendje (a világ összes GDP-jének 15 százaléka) azonban a belső tényezők szerepének fontosságára utal.
Az ECB elnöke, Wim Duisenberg által a legfontosabb kommunikációs csatornának nevezett, havonta megjelenő jelentés kiemeli: a bank által figyelemmel követett mutatók szerint az euróövezetet az elmúlt időszakban a tartósnak tekinthető árstabilitás jellemezte. A térségre kiszámított úgynevezett "harmonizált fogyasztói árindex" 1998 novemberében mindössze 0,9 százalékos növekedést mutatott az egy évvel azelőtti állapothoz képest. Ez 0,1 százalékponttal kevesebb volt, mint októberben vagy szeptemberben. Ugyancsak a tartós árstabilitásra utal a termelői árak és a bérköltségek növekedésének folyamatos lassulása is. A pénzmennyiség növekedését jelző M3-as mutató 4,7 százalékra becsült három hónapos átlagos növekedési értéke pedig gyakorlatilag megfelel az ECB által az árstabilitással összeegyeztethetőnek tekintett 4,5 százalék körüli célkitűzésnek - fogalmaz a havi jelentés.
Jelentősen lassult a gazdasági növekedés az előző év második felében. Az első félévben elért átlagosan 3,1 százalékos növekedést a harmadik negyedévben határozott lassulás követte, amely tovább folytatódott az év utolsó hónapjaiban is. Az ECB számításai szerint a konjunkturális viszonyok változására általában érzékenyen reagáló feldolgozóiparban az első negyedévi 7,3 százalékos növekedés után a második negyedévben 5,0, a harmadikban pedig már csak 4,3 százalékos növekedést regisztráltak. Pozitívnak tekinthető viszont, hogy nem mutatkozott visszaesés a fogyasztási cikkek iránt megnyilvánuló keresletben, sőt, a negyedik negyedévben ezen a téren némi élénkülés volt tapasztalható.
SOMOGYI CSABA