Lassulásra számít az ECB elnöke

"A német elnökségi időszakban a foglalkoztatottság növelése élvez abszolút elsőbbséget" - jelentette ki a tegnapi brüsszeli pénzügyminiszteri tanácskozáson Oskar Lafontaine. A német pénzügyminiszter szerint meg kell ragadni az euró sikeres beindításának alkalmát arra, hogy további lépéseket tegyenek az európai integráció erősítése felé, különös tekintettel a munkanélküliség visszaszorítására. Lafontaine úgy fogalmazott, hogy ezen a területen csak akkor érhetnek el sikereket, ha a globális gazdasági környezet kedvező, és Európában is pozitív gazdasági trendek alakulnak ki.
Az ECB elnöke viszont éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy Európára is lassulás vár. Duisenberg az Ecofin-tanácskozáson csak arról beszélt, milyen pénzpiaci problémák vetődtek fel az euró első napjaiban, és miként oldották meg azokat, ám ezzel egy időben Frankfurtban már ismertették azt a beszédét, amelyet a nap folyamán el is mondott az Európai Parlament egy bizottsága előtt. Ebből az derült ki, hogy az ECB elnöke szerint az eurózóna gazdasági növekedése átmenetileg le fog lassulni a romló globális feltételek következtében. Duisenberg figyelmeztetett, hogy a világpiaci helyzet miatt az euró országaiban is érezhetőbbé válhat a gazdasági lassulás, ami a csökkenő importtal és alacsonyabb termelői árakkal társulva még a mainál is kisebb mértékű inflációhoz vezethet. A másik oldalról viszont - tette hozzá - a vártnál nagyobb bérnövekedés és/vagy a költségvetési fegyelem fellazulása akár növelheti is az árakat. Mindazonáltal a bankelnök leszögezte: a hozzáférhető adatok nem mutatják sem a defláció közvetlen veszélyét, sem az infláció közeli növekedését, tehát a belátható jövőt illetően megfelelőnek tűnik az euróországok számára 1998 végén megszabott kamatláb.
A pénzügyminiszteri értekezlet foglalkozott azzal a belga kezdeményezéssel is, hogy gyorsítsák fel az euró mint fizikai fizetőeszköz bevezetését, és a tervezett 2002. január helyett már 2001 októberében kerüljenek forgalomba az euróbankjegyek, illetve -érmék. A javaslattal azonban csak kevesen értettek egyet, a legtöbb érintett ország pénzügyminisztere úgy vélte, szükség lesz az eredetileg eltervezett időre ahhoz, hogy elő tudják állítani a megfelelő pénzmennyiséget. A brüsszeli bizottság monetáris ügyekben illetékes tagja, Yves-Thibault de Silguy pedig arra figyelmeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában, hogy a pénzkibocsátás előrehozatala ugyan megoldható, de a vállalatok számára nagyon sokba kerülne.
(REUTERS, AP-DJ)