Évtizedes magasságban a dán fogyasztói árak

A dán statisztikai hivatal (DS) jelentése szerint az infláció gyorsulását főként az energiahordozók árának emelkedése váltotta ki. A növekvő infláció közepette különösen nagy felelősség nehezedik a magánszektorbeli béremelésekről szóló idei tárgyalások résztvevőire - emelik ki elemzők -, hiszen könnyen beindulhat egy ár/bér spirál.
Az unión belüli összehasonlítást lehetővé tevő harmonizált árindex (HICP) novemberben 2,7 százalék, decemberben 3,1 százalék, az eszerint számolt átlagos éves infláció 2,1 százalék volt.
Dánia nem tagja az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak (EMU); az esetleges csatlakozásról a 2001-re várt népszavazás dönthet, feltéve, hogy a makrogazdasági mutatók megfelelnek az EMU követelményeinek. A szabályok szerint az euróövezetbe azon országok nyerhetnek felvételt, ahol a HICP éves átlaga 1,5 százaléknál kisebb mértékben haladja meg az euróövezet három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagországának HICP-átlagát (Dánia e követelménynek már novemberben sem felelt meg). A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a dánok 53 százaléka támogatja az euróövezethez való csatlakozást.
A kereskedelmi áruforgalom alakulásáról a múlt héten közzétett jelentés szerint a szezonálisan kiigazított, off-shore tételektől megszabadított kereskedelmi többlet Dániában tavaly októberben az előző havi 2,4 milliárd koronáról 3,6 milliárd koronára emelkedett, miután az import havi szinten 25 milliárdról 24,1 milliárd koronára csökkent és az export 27,4 milliárdról 27,7 milliárd koronára emelkedett. Október végéig a dán külkereskedelem kumulált 12 havi többlete 40,4 milliárd koronára szökött fel. Elemzők rámutatnak, hogy a folyamat mögött alapvetően a belföldi keresletnek a kormány által is szorgalmazott visszafogása áll.
(NAPI)