Nagy-Britanniában a tervezett emelésekkel az 1998-99. évi 37,5 milliárd fontról 2001-2002-re 45 milliárd fontra (73,58 milliárd dollár) nőnek az egészségügyi kiadások. Ezek reálértéke az országos egészségügyi szolgálat (NSH) megalapítása óta eltelt fél évszázad alatt éves átlagban 3 százalékkal emelkedett.
A kormányfő a kiadások visszafogását az elmúlt két évben azzal indokolta, hogy a konzervatívoktól örökölt 28 milliárd fontos deficit elengedhetetlenné tette a kiadások csökkentését. A gazdaság és a költségvetés helyzetének javulása azonban most már lehetővé teszi, hogy többet költsenek az egészségügyre és a közoktatásra. A miniszterelnök szerint irreálisak azok a javaslatok, hogy többen menjenek át a egészségügyi magánellátásba, mivel az idősek zöme ezt nem engedheti meg magának.
A kormányfői bejelentésre akkor került sor, amikor az influenzajárvány nyomán óriásira nőtt az az orvosi ellátással kapcsolatos elégedetlenség. A magánbiztosítottakkal együtt a britek a bruttó hazai termék (GDP) 6,8 százalékát költik az egészségügyre, míg az uniós átlag 8 százalék, Franciaországban és Németországban pedig megközelíti a 10 százalékot. A kiadások növelését ígérve Blair kizárta, hogy azt adóemeléssel finanszírozzák.
A brit üzleti élet tekintélyes szervezetének számító igazgatók intézete (IoD) tegnap arra szólította fel a kormányt, hogy csökkentse az adóterheket, és ne növelje tovább a költségvetés kiadásait. A Munkáspárt hatalomra jutásakor, 1996-97-ben az adók a GDP 35,3 százalékát tették ki, ez 1998-99-ben 37,4 százalékra nőtt, a folyó pénzügyi évben várhatóan 37 százalékra, a rákövetkezőben pedig 36,8 százalékra süllyed.
(REUTERS)
