Az EU által jóváhagyott irányelvek szerinti menetrend a legtöbb tagállamot, így Olaszországot is arra kötelezi, hogy 2001 augusztusáig nyissa meg legalább gázpiaca 20 százalékát a versenytársak előtt; ennek az aránynak 2003-ra 28 százalékra, 2008-ra pedig 33 százalékra kell nőnie. A decemberben kinevezett Enrico Letta ipari miniszter az Il Sole-24 Ore gazdasági napilapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a piacnyitáskor két fontos szempontot kell mérlegelni. Az egyik az Európa negyedik legnagyobb olaj- és gázipari vállalatának számító ENI stratégiai jelentősége, a másik pedig az, hogy nagy a különbség az olasz gáz végfelhasználói ára és az EU-átlag között.
Az ENI részvényei már hosszabb ideje az 1998-as nyilvános kibocsátási ár alatt forognak. A befektetők attól tartanak, hogy az 1998-ban üzemi nyereségének mintegy kétharmadát a földgáz-értékesítésből elérő csoport jövedelmezősége jelentősen megcsappan az üzletág liberalizációja után. Gian Maria Gros-Pietro, az ENI tavaly kinevezett elnöke szerint viszont a gázliberalizáció hatását az elemzők erősen eltúlozzák, s egyébként is már folyamatban van a külföldi szövetségi rendszer fejlesztése és a gázüzletág diverzifikációja.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
Olasz kézben a Galp egyharmada
Az ENI 964 millió euróért megveszi a portugál Galp energiaipari csoport 33,34 százalékát, s ezzel a társaság második legnagyobb részvényesévé válik a portugál állam után. A csoport privatizációjának mostani második lépcsőjében az EDP-Electricidade de Portugal villamosenergetikai vállalat 14,27 százalékra növeli részesedését, a spanyol Iberdrola közműcég pedig 4 százalékos tulajdoni hányadot szerez a Galpban. Bár az állam közvetlen részesedése 48,16 százalékra csökkent a portugál gázipari vállalatok egyesülésével létrehozott Galpban, annak gyakorlatilag többségi tulajdonosa marad, mivel az EDP részvényeinek valamivel több, mint 50 százalékát tartja a kezében. A magánosítás harmadik lépcsőjében, várhatóan 2001-ben, a Galpot tőzsdére viszik.
(REUTERS)