Visszaestek a külföldi befektetések Kínában

A Kínába irányuló teljes tőkebeáramlás kisebb mértékben szűkült: a bankhiteleket és a kötvénykibocsátásból származó bevételeket is beleszámítva a visszaesés 4,4 százalékos volt. A teljes bejövő külföldi tőke összege 56 milliárd dollár volt, ami Kína tavalyi állótőke-beruházásai 15,2 százalékának felelt meg. A csökkenésben szerepe van a külföldiek bizalmatlanságának - jelenleg mintegy 2 milliárd dollárnyi, különböző tartományi kormányoknak nyújtott hitel visszafizetése kérdéses -, a befektetők egy része pedig arra vár, hogy eldőljön Kína WTO-tagsága, ami alapvetően megváltoztatná a működési feltételeiket.
Az ország vezető gazdasági napilapja, az Economic Daily ugyanakkor arról számolt be, hogy akadozik a kínai állami vállalatok talpra állításához kulcsfontosságú adósság-részvény csere végrehajtása. A 400 milliárd jüanos (48,31 milliárd dollár) programnak eddig elenyésző hányada valósult meg a közigazgatási tisztviselők ellenállása és a vállalati vagyon felbecslése körüli viták miatt. A tavaly 66 cég 72,5 milliárd jüanos adósságának részvényeikre cseréléséről aláírt megállapodásokból szinte semmi sem valósult meg. A lap rámutat arra, hogy a megállapodások többsége nem volt több szándéknyilatkozatnál, egy részük nem is tartalmazott végrehajtási tervet.
A szerződések kötelezik az adósságait részvényeivel kiegyenlítő vállalatokat, hogy hajtsanak végre szerkezetátalakítást, ami elbocsátásokkal járhat - a helyi közigazgatási illetékesek ezért akadályozzák az ügyletek létrejöttét. Működésképtelennek bizonyult eddig az adósságkezelés egész mechanizmusa is. Négy vagyonkezelő-társaságot hoztak létre, hogy a négy nagy állami banknál akár 200 milliárd dollár értékű rossz hitelt kezeljenek, a vállalatok adósságát részvényre váltsák, majd az értékpapírokat befektetőknek, köztük külföldieknek adják el. A befektetők viszont visszavásárlási garanciát akarnak kapni a vállalatoktól, amit eddig nem sikerült elérniük. Az érintett cégek ugyanakkor ellenállnak a vagyonkezelők azon kísérleteinek, hogy felbecsültessék a vállalatok vagyonát és utána meghatározhassák részvényeik tényleges értékét, mert tartanak részvényeik értékvesztésétől.
(NAPI)