Az 1998-as 635,7 milliárd jenről 475,4 milliárdra szűkült tavaly novemberben a japán fizetési mérleg szufficitje, amit az elemzők elsősorban az import erőteljes növekedésének tulajdonítanak, illetve annak, hogy a jen magas árfolyama miatt csökkent a külföldi japán befektetések hozama. Tavaly novemberben a 104,96 jen/dollár volt az átlagos árfolyam, szemben az 1998 novemberi 120,58-as árfolyammal. Ennek ellenére a szakértők úgy vélik, hogy elsősorban nem a jen erősödése határozta meg a külkereskedelem alakulását; az import éves összehasonlításban 16,2 százalékos növekedését inkább a japán belföldi kereslet növekedésének, valamint a nyersolajárak jelentős emelkedésének tulajdonítják. Úgy vélik, az új év első negyedében az eddiginél lassúbb ütemben csökken majd a fizetési mérleg többlete, mivel novemberben és decemberben számos kereskedő előrehozta beszerzéseit egyrészt a dátumváltástól, másrészt a gyorsan növekvő olajáraktól tartva.
A most közzétett adatok tanúsága szerint 14 hónap óta először nőtt a japán export, a tavaly novemberihez képest 4,7 százalékkal. Elemzők szerint ez azt igazolja, hogy a japán kormány gazdaságpolitikájában talán feleslegesen erőlteti a jen gyengeségét, abban látva az export növekedésének, s ezzel a gazdaság fellendülésének legfontosabb biztosítékát. Japán a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G-7 január 22-i tokiói pénzügyi csúcstalálkozóján is a jen gyengítéséhez akarja elnyerni partnerei támogatását, azok viszont várhatóan ismét inkább a belföldi kereslet élénkítését fogják ajánlani. A növekedést ösztönző eddigi költségvetési csomagok miatt viszont a japán kormány 2001 március végéig, vagyis a jövő pénzügyi év zárásáig összesen 6,1 ezer milliárd dollárnyi adósságot halmoz fel, ami a bruttó hazai termék 129,3 százalékának felel meg. Ilyen szintet a japán államadósság utoljára 1943-ban ért el a hadikötvények kibocsátása miatt. Az elemzők egy része aggasztónak tartja ezt a helyzetet, mivel úgy vélik, hogy az adósságtörlesztés miatt néhány éven belül két számjegyűre kell emelni a jelenleg 5 százalékos fogyasztási adót, márpedig ennek az adónak a legutóbbi, 1997. évi felemelése után két évig legjobb esetben is csak stagnált a japán gazdaság.
B. T. J.
