Az euróországok pénzügyminisztériumainak, illetve jegybankjainak illetékeseiből, valamint az Európai Központi Bank (ECB) és a brüsszeli bizottság képviselőiből álló bizottság, Görögország pénzügyminiszterével és jegybanki kormányzójával közösen úgy döntött, hogy az eddigi 353,109 drachma/euróról 340,750 drachma/ euróra módosítja a görög fizetőeszköz középárfolyamát az ERM-2 árfolyamrendszeren belül. Az árfolyam plusz-mínusz 15 százalékos sávon belül ingadozhat. Az eddigi drachma-euró árfolyamot az európai közös valuta életbe lépésekor, 1999. január elsején határozták meg, azóta azonban a görög valuta piaci árfolyama jócskán megerősödött, az utóbbi időben 331 drachma/euró körül mozgott. Az erősödést részben az váltotta ki, hogy a görög kamatok sokkal magasabbak az euróövezetben érvényesnél: az irányadó kéthetes betéti kamat 10,75 százalék, szemben az ECB 3 százalékos irányadó kamatával.
Elemzők szerint a felértékelés után a görög kamatlábak folyamatos csökkenése várható; az athéni jegybank helyettes kormányzója, Nikolasz Garganasz ugyan egy televíziós nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy még nincs semmiféle döntés, sok elemző arra számít, hogy szerdán akár egy százalékponttal is mérsékelhetik az irányadó kamatot.
Az árfolyamról szóló döntés után megfigyelők biztosra veszik, hogy Athén korábban bejelentett terveinek megfelelően március elején hivatalosan is benyújtja az EMU-ba való felvételi kérelmét, abban a reményben, hogy az EU júniusi féléves csúcsértekezletén már pozitív döntés születhet (NAPI Gazdaság, 2000. január 14., 2. oldal). A hátralevő időben Görögország legfőbb feladata az infláció csökkentése: az EMU felvételi kritériumai szerint a jelentkező ország 12 havi átlaginflációja nem lehet magasabb, mint a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagországé. 1999 novemberében a 12 havi infláció Görögországban 2,4 százalék volt, míg az EMU irányadó adata a 2 százalékot sem érte el. Garganasz szerint azonban Görögország már idén februárban teljesítheti az inflációs feltételt; az EU előrejelzése szerint idén az euróövezet átlagos inflációja 1,9 százalék lesz.
A többi felvételi kritériumnak Görögország lényegében megfelel: márciusban több mint két éve lesz tagja az ERM-nek (illetve az ERM-2-nek), költségvetési deficitje a GDP 3 százaléka alatt van. Adósságállománya ugyan tavaly az előzetes adatok szerint a GDP 104,5 százalékára rúgott, ami messze van az elvben megengedett 60 százaléktól, ez esetben azonban elég a csökkenő tendenciát felmutatni, s ezt teljesítik, hiszen 1995-ben még 111,3 százalék volt az adósság/GDP-arány.
SZ. M.
**** KERETBEN ****
Hosszú távon kétségkívül hátrányos lenne az euróövezeten kívül maradni - jelentette ki a BBC-nek adott vasárnapi interjújában Tony Blair. Az amúgy is európártiként ismert brit miniszterelnök azonban hozzátette: hosszú távon az is hátrányokkal járna, ha nem a megfelelő gazdasági körülmények között csatlakoznának. Blair szerint kedvező gazdasági feltételek esetén a következő törvényhozási időszak elején lehetne népszavazást tartani az eurócsatlakozásról, s Nagy-Britannia a periódus végére válhatna EMU-taggá. A legközelebbi választást legkésőbb 2002 tavaszán kell megtartani Nagy-Britanniában. Blair nyilatkozatánál is nagyobb visszhangot váltott ki az EU-ban a mindeddig sokkal elutasítóbb állásponton levő svéd miniszterelnök, Goran Persson pénteki, tehát még a drachmáról szóló döntés előtt megjelent nyilatkozata. A kormányzó Szociáldemokrata Párt január 21-én foglal hivatalosan állást az EMU-tagságot illetően, a kormányfő azonban már most kijelentette: helyesnek tartaná a csatlakozást, szerinte a svédek többsége is ezen a véleményen van és Svédország öt éven belül az euróországok között lesz.
Hosszú távon kétségkívül hátrányos lenne az euróövezeten kívül maradni - jelentette ki a BBC-nek adott vasárnapi interjújában Tony Blair. Az amúgy is európártiként ismert brit miniszterelnök azonban hozzátette: hosszú távon az is hátrányokkal járna, ha nem a megfelelő gazdasági körülmények között csatlakoznának. Blair szerint kedvező gazdasági feltételek esetén a következő törvényhozási időszak elején lehetne népszavazást tartani az eurócsatlakozásról, s Nagy-Britannia a periódus végére válhatna EMU-taggá. A legközelebbi választást legkésőbb 2002 tavaszán kell megtartani Nagy-Britanniában. Blair nyilatkozatánál is nagyobb visszhangot váltott ki az EU-ban a mindeddig sokkal elutasítóbb állásponton levő svéd miniszterelnök, Goran Persson pénteki, tehát még a drachmáról szóló döntés előtt megjelent nyilatkozata. A kormányzó Szociáldemokrata Párt január 21-én foglal hivatalosan állást az EMU-tagságot illetően, a kormányfő azonban már most kijelentette: helyesnek tartaná a csatlakozást, szerinte a svédek többsége is ezen a véleményen van és Svédország öt éven belül az euróországok között lesz.
(REUTERS)