Teljesíthető-e a költségvetési reform?

Brazília jó úton halad az IMF-fel egyeztetett költségvetési célok teljesítése felé - jelentette be a központi bank egyik vezetője, Altamir Lopes. A most közzétett hivatalos adatok szerint a helyi, az állami és a szövetségi költségvetések összesített hiánya a múlt év első tíz hónapjában a GDP 7,45 százalékának megfelelő 56,3 milliárd real volt. A brazil kormány az IMF égisze alatt összehozott óriáshitel fejében kötelezettséget vállalt, hogy az 1998. évi költségvetési hiányt 73 milliárd real alatt tartja (1 dollár = 1,32 real).
A Standard & Poor's (S&P) mindenesetre pesszimistának bizonyult: tegnap a brazil állam hosszú távú szuverén devizaadósságainak besorolását BB--ról B+-ra rontotta le. A reálban fennálló adósságokat BB+-ról BB--ra minősítette le. Az S&P megerősítette az adósságok negatív kilátásait, ami szakértők szerint arra utal, hogy újabb leminősítés várható. Egyes elemzők úgy vélik: a besorolás jogosan változott meg, de a lépés a piacok szempontjából a lehető legrosszabbkor történt.
A real szerdai de facto leértékelésére reagálva Carlos Menem argentin elnök tegnap kijelentette, hogy kormánya a kereskedelmi mérleg várható kedvezőtlen alakulása ellenére sem értékeli le a pesót. Argentína 1991-ben a nemzeti valutát a dollárhoz rögzítette, kibocsátását szigorúan a deviza- vagy aranytartalék növekedéséhez kötötte.
Menem szerint Argentína elkerüli a recessziót; kormánya szoros figyelemmel követi a legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Brazíliában történő fejleményeket, jelenleg azonban semmi sem indokolja a gazdaságba történő bármiféle beavatkozást. Megnyugtatónak véli, hogy a brazil törvényhozás a költségvetési csomag immár 80 százalékát megszavazta. Roque Fernandez argentin pénzügyminiszter, az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) társkormányzója türelemre intette a pénzpiacokat, egyúttal pedig a latin-amerikai országokat a brazil kormány támogatására szólította fel.
Amerikai elemzők úgy vélik, hogy az USA-beli multik eredményeit a mostani brazil piaci válság nem érinti olyan súlyosan, mint az ázsiai, mivel a dél-amerikai országban levő befektetéseik zöme hosszú távú, nem spekulációs jellegű. Az Egyesült Államok kiviteléből Brazíliába csak 2 százalék, a teljes latin-amerikai térségbe pedig 10 százalék irányul, az ázsiai térségre viszont az export 30 százaléka jut. (A leértékelés nyersanyagpiaci hatásairól lásd írásunkat a 19. oldalon.)
A kialakult helyzettel kapcsolatban Jeffrey Sachs ismert harvardi közgazdász, az IMF szigorú kritikusa is megszólalt, kijelentve, hogy szerinte a Nemzetközi Valutaalap másfél éven belül immár ötödízben bizonyítja válságkezelő tevékenységének kudarcát, hiszen az amerikai kormánnyal karöltve arra bíztatták a brazil kormányt, hogy az eleve túlértékelt realt irreálisan magas kamatokkal védje, mindezt pedig a költségvetés drasztikus leépítésével kombinálta.
G. S.