BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Leszavazták a bizalmatlansági indítványt

Az Európai Parlament csütörtökön elvetette azt a határozati javaslatot, amely a pénzügyi szabálytalanságok miatt lemondásra szólította fel az Európai Unió brüsszeli bizottságának két tagját, Manuel Marin alelnököt és Edith Cresson volt francia kormányfőt. A parlament jogköréből fakadóan a bizottság összes tagjának távozását előidézhette volna, ha a bizalmatlansági indítvány nyomán született javaslatot elfogadják.

2000. január 15. szombat, 00:00

Az EU két legfőbb szervének összecsapására azért került sor, mert a két említett eurokratát éles kritika érte amiatt, hogy az irányításuk alá eső humanitárius és más külső kapcsolatokért felelős osztályokon számos pénzügyi és más szabálytalanság történt.
A szavazáson részt vevő közel hatszáz képviselő kétharmada leszavazta a bizalmatlansági indítványt, ugyanakkor a parlamenterek jóváhagyták egy független szakértői testület felállítását, amely megvizsgálja, hogy jelenleg a bizottság miként tárja fel a szabálytalanságokat és a visszaéléseket. A független bizottságnak március közepére kell beszámolnia a tapasztaltakról. Mindemellett az EU végrehajtó szervének is jelentést kell benyújtania a parlamentnek az említett időpontra arról, hogy a jövőben milyen elvek alapján kívánja toborozni a bizottság munkáját segítő személyzetet. A brüsszeli bizottság tagjainak számos barátja és rokona dolgozik ma magas hivatali pozíciókban.
Jacques Santer, a bizottság elnöke megkönnyebbülten fogadta a szavazás eredményét, ugyanakkor elismerte, hogy változtatni kell a jelenlegi személyzeti politikán és a visszaéléseket ellenőrző gyakorlaton.
A jövőre egyébként is leköszönő testületet alaposan megviselték a támadások. A két legfőbb intézmény közötti konfliktus a lehető legrosszabb időben tört ki, hiszen az EU tervezett belső reformja számos pontjában kellene eredményeket felmutatni kéthónapon belül.
(REUTERS)

**** KERETBEN ****

Két EU-csúcstalálkozó március végéig?
Az Európai Unió állam és kormányfői várhatóan két alkalommal is találkoznak március végéig, hogy tető alá hozzák a keleti bővítés miatt is, de egyébként is elengedhetetlen intézményi és strukturális reformokat. A tagországokra nehéz hónapok várnak, mert olyan kérdésekben kell megegyezniük - a mezőgazdasági támogatásoktól a strukturális alapok reformjáig - a még tavaly meghatározott menetrend szerint, amelyekben meglehetősen komoly az eltérés az egyes tagországok között. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a leggazdagabb befizetők - mint például Németország - költségvetési hozzájárulásuk jelentős csökkenését szeretnék elérni.
Az EU tavaly nyáron jelentette be, hogy az 1999. március 24-25-ei csúcstalálkozón döntenek az Agenda 2000 reformcsomag legfontosabb pontjairól. Az uniós ügyekkel foglalkozó Agence Europe hírlevél értesülése szerint március előtt nem hivatalos formában Bonnban is találkoznak majd az állam és kormányfők az álláspontok közelítése céljából. A bonni összejövetelt február 21-én a külügyminiszterek tanácsának találkozója előzi meg.
(NAPI)

Ez is érdekelhet