A pénzügyminisztérium az ipari termelés 2,3 százalékos havi csökkenéséről számolt be, ami messze meghaladta a pesszimista várakozásokat is; a dekonjunktúra mind a nyugati és a keleti tartományokra, mind az építő- és a feldolgozóiparra jellemző volt.
Megfigyelők úgy vélik: az előzetes és szezonálisan kiigazított adatok egyértelműen bizonyítják, hogy negatív trend lett úrrá a német gazdaságban, emiatt egyre inkább halaszthatatlannak tűnik az Európai Központi Bank (ECB) beavatkozása. A jelenleg 3 százalékos kamatláb 25 bázisponttal való mérséklésére akár már az első negyedévben sor kerülhetne, mivel a viszonylag alacsony infláció miatt az árstabilitást nem veszélyeztetné.
Az elemzők többsége a ténylegesnél jóval szerényebb, 0,7 százalék körüli ipari visszaesésre számított; a friss adatok tükrében többségük úgy véli, hogy a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest közel 0,4 százalékkal eshet vissza a német GDP.
A jövőre nézve különösen az ipari megrendelések 1,5 százalékos, a tartós fogyasztási cikkek értékesítésének 7,3 százalékos és a beruházási javak 4 százalékos visszaesése tűnik aggasztónak.
A német külkereskedelmi forgalom novemberben egy hónap alatt 33 százalékkal, 16,7 milliárd márkára emelkedő többlete viszont jó esélyt ad arra, hogy az éves mérleg többlete az eddigi rekordot, az 1989. évi 134,5 milliárd márkás szufficitet is felülmúlja. A statisztikai hivatal adatai szerint az adott hónapban az előző hónaphoz képest az export 4,9 százalékkal bővült, miközben az import - megszakítás nélkül immár harmadik alkalommal - további 2 százalékkal csökkent (részben az importárak visszaesése miatt is.) A kereskedelmi mérleg növekvő aktívuma némileg elfedi a belső konjunktúra lanyhulását - hívják fel a figyelmet az elemzők -, bár arra a második negyedévi átlaggal összehasonlított, szezonálisan kiigazított október-november havi exportteljesítmény 1,2 százalékos csökkenése is rámutat.
(REUTERS, MTI)
