Jean Glavany francia mezőgazdasági miniszter, aki már a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Párizs lát lehetőséget a közös mezőgazdasági politika (CAP) reformjára, tegnap ismét kijelentette, hogy támogatják a közvetlen agrártámogatások fokozatos csökkentését, ha más tagországok is készek áldozatokat vállalni. (Franciaország jelenleg az egyik legnagyobb haszonélvezője az EU agrárfinanszírozási rendszerének.)
Mindazonáltal Párizs semmiképpen sem hajlandó elfogadni az úgynevezett társfinanszírozási rendszer bevezetését, amelynek értelmében az egyes államoknak részben saját költségvetésükből kellene fizetniük az egyébként az EU-előírások szerint adott mezőgazdasági támogatásokat. Glavany szerint inkább úgy lehetne megtakarításokat elérni, ha feladnák a tejtermelés költséges reformjára vonatkozó terveket. A miniszter emellett a gabonatermelést nevezte meg olyan szektorként, amely el tudna viselni némi segítségmegvonást; a támogatott árak ésszerű lefaragása révén le lehetne építeni a fölöslegekből, és versenyképesebbé tenni az EU gabonatermelőit. A brüsszeli bizottság által kidolgozott terv értelmében 15-30 százalékkal csökkentenék a tej, a marhahús és a gabonafélék garantált árát, és a termelőket részlegesen kompenzálnák a veszteségért.
Az EU agrárminiszterei februárban kezdik meg a CAP reformjának vitáját, és nagy csata várható az unió költségvetésének mintegy felét kitevő agrárkiadások visszafogásának szorgalmazói és ellenzői között. Az előbbiek közé tartozik Németország, Nagy-Britannia és Hollandia, amelyek lényegesen többet fizetnek be az EU büdzséjébe, mint amennyit visszakapnak. A dél-európai tagállamok - élükön Spanyolországgal - ugyanakkor hallani sem akarnak az EU-támogatások bármiféle csökkentéséről;
A franciák úgy vélik, Németország, amely január óta az EU soros elnöki tisztét látja el, túlzott követeléseket támaszt ezen a téren, és ez válságba sodorhatja az uniót. Német részről régóta hangoztatják, hogy az ország túl nagy részt vállal magára az EU kiadásainak fedezéséből, s a Schröder-kormány tavaly őszi hatalomra kerülésével csak felerősödtek a hozzájárulás csökkentését követelő nézetek. (Bonn évi 22 milliárd márka - 13 milliárd dollár - körüli összeget fizet be évente az EU kasszájába, ezzel a kiadások mintegy 7,7 százalékát állja.) Párizs szerint Nagy-Britannia is megnehezíti az előrelépést, mivel ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is megkapja azt a költségvetési visszatérítést, amit még Margaret Thatcher csikart ki a nyolcvanas években.
A reformok másik iránya, az intézményi változások tekintetében egyébként Bonn várhatóan elsősorban Londonnal kerülhet szembe. A német kormány ugyanis szorgalmazza az egyhangúság szerepének csökkentését az EU döntéshozatalában, amit a szuverenitásuk megőrzésére kényes britek határozottan elleneznek.
(REUTERS)
**** KERETBEN ****
Bonn támogatja a brüsszeli bizottságot
A bonni kormány - amely minél eredményesebben szeretné zárni a hat hónapos EU-elnökséget - kiállt a pénzügyi visszaélésekkel vádolt brüsszeli bizottság mellett. Mielőtt az Európai Parlament megkezdte volna a vitát az EU végrehajtó szervezete ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról, Gerhard Schröder kancellár Bonnban a testület tagjaival találkozva kijelentette: stabil és döntésképes bizottságra van szükség az előttünk álló problémák megoldásához. A kancellár ugyanakkor a strasbourgi parlamentnek tett gesztusként független bizottság felállítását javasolta a vádak kivizsgálása céljából.
Az Európai Parlament holnap szavaz a bizalmatlansági indítványról, amely a vita alapján ítélve nem fogja megkapni a szükséges kétharmados támogatást. A két legnagyobb frakció jelezte, hogy nem szavazza meg az indítványt, így a bizottság minden bizonnyal a helyén marad.
(REUTERS, AP-DJ)