FRANKFURTI TUDÓSÍTÓNKTÓL
A tavalyi utolsó negyedévben hozzávetőleg 2 százalékkal bővült a GDP Németországban, és ez némileg kompenzálta, hogy az első három hónapban az export visszaesése nyomán csak 0,7 százalék volt a növekedés. Így végül is az év egészét tekintve a tegnap közzétett előzetes adatok szerint 1,4 százalékot ért el a gazdasági növekedés üteme. Az ázsiai és orosz válság nyomán visszaesett német kivitelt, mint Johann Hahlen, a szövetségi statisztikai hivatal elnöke hangsúlyozta, csak a magánfogyasztás 2, illetve a gépi beruházások 5,1 százalékos bővülése tudta valamelyest kompenzálni.
A közületi fogyasztás az előző évhez hasonlóan tavaly is alig nőtt, miközben az építőipari beruházások tavaly is kismértékben - 0,2 százalékkal - csökkentek. Az év második felében erősen csökkenő euróárfolyam és a javuló világgazdasági helyzet hatására is csak 3,8 százalékkal nőtt éves szinten a német export, amit az import 5,8 százalékos bővülése kísért.
Az 1999-ben elért 1,4 százalékos növekedés pontosan megegyezik a kilencvenes évtized átlagos növekedési ütemével - tette hozzá Hahlen -, és a tavaly januárban a különböző szakértők által 1999-re előrejelzett 1,4-től 2,8 százalékig terjedő prognózisok közül végül a pesszimistább jóslatok bizonyultak megalapozottnak. A negyedik negyedévi 2 százalék körüli GDP-növekedés - a pontos adat csak később várható - már mutatja, hogy az idei évre vonatkozó 2,5-3,0 százalékos növekedési előrejelzés reálisnak tekinthető. Ha a német gazdaság csak 2,5 százalékkal bővül az idén, akkor is nagyobb lesz a növekedés, mint az évtized bármelyik esztendejében - hangsúlyozta a hivatal vezetője. Az idei kilátásokat általános vélemény szerint az sem rontja le, hogy az ugyancsak tegnap közzétett előzetes adatok szerint tavaly novemberben havi szinten 0,5 százalékkal csökkent az ipari termelés. Ezt az adatot a pénzügyminisztérium és a szakértők egybehangzó véleménye szerint felfelé fogják módosítani.
Ugyancsak pozitív jelnek tekinthető, hogy az államháztartás hiánya az 1997-es 2,6 és az 1998-as 1,7 százalékot követően 1999-ben már csak a GDP 1,2 százalékát érte el. Valamelyest nőtt tavaly a munkahelyek száma is: 1999-ben több mint 100 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Banki elemzők ugyanakkor meglepően kevésnek találták a termelékenység tavalyi, mindössze 1,1 százalékos javulását, amely a bérköltségek 1,9 százalékos növekedésével együtt végül is a fajlagos bérköltségek 0,8 százalékos növekedését eredményezte 1999-ben.
SOMOGYI CSABA
**** KERETBEN ****
Jelentős béremelést követel az IG Metall
A tavalyi 0,6 százalékos inflációt és az 1,1 százalékos termelékenységnövekedést figyelembe véve meglepően magas, 5,5 százalékos béremelési követelést javasol tartományi szervezeteinek a bértárgyalások során a legmilitánsabb német szakszervezet, az IG Metall vezetése. A követelést Klaus Zwickel, az IG Metall elnöke az idei évre várható 1,5 százalékos inflációval és a számításaik szerint 3,5 százalékos termelékenységnövekedéssel igyekezett alátámasztani.
Az ágazat munkaadóit tömörítő szervezet, a Gesamtmetall vezetése azonnal visszautasította az 5,5 százalékos bérkövetelést, de hangsúlyozta, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni a szakszervezetekkel. Reinhard Göhner, a német munkaadók szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az IG Metallnak már nem volt ideje, hogy bérkövetelési stratégiáját hozzáigazítsa a "Szövetség a munkáért" program keretében korábban létrejött megállapodásokhoz. Az elkövetkező bértárgyalások mindazonáltal éppen ezért nincsenek eleve kudarcra ítélve. A munkaadók azonban továbbra is elutasítják a tárgyalást az IG Metall javaslatáról a nyugdíjkorhatár 60 évre való csökkentésére.