A megkérdezett kettőszáz intézmény - közte hatvan bank - 51 százaléka a jelentés szerint arról számolt be, hogy ma kedvezőbb színben látja a csatlakozást mint fél évvel ezelőtt. Mindössze 11 százalékuk véleménye módosult negatív irányban, míg 40 százalékuk kitartott korábbi véleménye mellett. A csatlakozás időzítését tekintve a megkérdezett cégek 41 százaléka 2001. január elsejét jelölte meg preferált időpontként, 30 százalék szerint a következő általános választás után kellene csatlakozni, 5 százalék ennél is későbbre halasztaná, és mindössze 6 százalék volt kategorikusan elutasító.
A cégek 49 százaléka szerint csökkenti London vonzerejét a befektetők szemében az, hogy a szigetország nincs az euróországok első körében, 22 százalék viszont úgy véli, hogy növeli. A csatlakozás megítélésének változását a megkérdezettek leginkább azzal indokolják, hogy "mert elkerülhetetlen", "mert több az információjuk róla" és "mert ma már jobban láthatók az előnyei".
A brit kormány mindenesetre a jelek szerint továbbra is a kivárás politikája mellett van, noha sokan abban reménykedtek, hogy a kormány a sikeres eurórajtot követően fix belépési menetrenddel áll elő. Tony Blair miniszterelnök vasárnap a BBC-nek nyilatkozva ismét kijelentette: az országnak érdeke, hogy az euró sikeres legyen. A brit csatlakozás azonban szerinte csak akkor kerülhet napirendre, ha bebizonyosodik, hogy ez a nemzetgazdaság hasznára válik. Ez jelentősen eltér a svéd és a dán reakcióktól, ezekben az országokban ugyanis máris módosulni látszik a korábbi elutasító kormányálláspont. Nagy-Britannia az érvényben lévő döntés szerint legkorábban a 2002-ben esedékes parlamenti választást követően csatlakozhat a valutaunióhoz, és az ügyben népszavazást kell tartani.
Az erős hazai valuta és a feltörekvő piacok válsága mindenesetre minden EU-országnál jobban sújtja a brit ipart, ezen belül elsősorban a GDP egyötödét adó feldolgozóipart, amelynek teljesítménye a legfrissebb statisztikai adatok szerint a megelőző három hónapban tapasztalt visszaesés után novemberben is csökkent. A visszaesés havi és év/éves szinten egyaránt 0,2 százalékos. A harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a feldolgozóipar teljesítménye, így ha a mostani tendencia decemberben is folytatódott, akkor technikai értelemben recesszióról lehet beszélni az ágazatban, hiszen két egymást követő negyedévben csökkent a termelés. Az ipar egészének teljesítménye - az olajszektorét is beleszámítva - 0,1 százalékkal esett vissza novemberben, de még mindig 0,9 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbi szintet.
(REUTERS)
