Mezőgazdasági reprivatizáció Romániában

Míg a korábban végrehajtott reprivatizáció keretében a volt tulajdonosok legfeljebb 10 hektár termőföldet és 1 hektárnyi erdőt kaphattak vissza, a most életbe lépő úgynevezett restitúciós törvény 50, illetve 10 hektárra emeli ezeket a határokat. Lehetőleg az eredeti tulajdont juttatják vissza, de ha ez nem lehetséges, akkor az állami tartalékalapból adnak földet, vagy kártérítést fizetnek. Az egyházi jogi személyek is részesülnek a kárpótlásból: az egyházmegyék 100, az egyházkerületek és kolostorok 50, az egyházközségek 10 hektárig kapják vissza államosított birtokukat. A törvény, mint Kelemen Attila, az RMDSZ frakcióvezetője közölte, a Monarchia idején létrejött székelyföldi közbirtokosságoknak teljes egészében visszajuttatja tulajdonukat.
A kormány azt reméli, hogy az új törvény következtében nőni fognak a külföldi befektetések a mezőgazdaságban, bár külföldiek jelenleg nem birtokolhatnak termőföldet Romániában.
A parlamenti ellenzéki pártok élesen bírálták a törvényt, amely szerintük perek tömegéhez, az állami gazdaságok széteséséhez, s ezzel élelmiszerhiányhoz fog vezetni, és közölték, hogy az idei választások megnyerése után visszavonják rendelkezéseit. A restitúciós törvény három évig tartó vita utáni elfogadásában nyilvánvalóan szerepet játszott, hogy az Európai Unió szorgalmazta azt, mint Románia felvételének egyik feltételét. A kormány tervei szerint további reprivatizációs törvények fogják követni a mostanit, amelyekkel kárpótolni kívánják a bankok, épületek, gyárak, lakások egykori tulajdonosait.
Bukarestben a héten tárgyalások zajlanak az IMF és a román kormány képviselői között a tavaly augusztusban jóváhagyott készenléti hitel második - felfüggesztett - részletének átutalásáról. Ehhez megállapodásra kell jutniuk Románia idei gazdasági programjáról, a költségvetési tervről, valamint a kölcsön folyósításának feltételeiről. A decemberben hivatalba lépett Isarescu-kormány szeretné elérni, hogy a költségvetés hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradjon, a gazdaság háromévi folyamatos visszaesés után idén 1,3 százalékkal növekedjen, és az infláció 25-30 százalékra csökkenjen. Emellett cél az export és a beruházások növelése is. Mindez nem lesz könnyű, hiszen az infláció 1999-ben a tegnap közzétett adatok szerint 54,8 százalékos volt az egy évvel korábbi 40,6 százalék után. Tavaly az élelmiszerek 36,7, az egyéb fogyasztási cikkek 60,2, a szolgáltatások 94,7 százalékkal drágultak.
B. T. J.