Egyes elemzők szerint azonban a legerőteljesebben a világgazdasági helyzet hat majd az izraeli lehetőségekre. Az Israel Discount Bank vezető közgazdásza kiemelte: Izrael gazdaságát az európai és az amerikai növekedés várható lassulása érinti leginkább, mivel ezek az ország legnagyobb felvevőpiacai. A közgazdász szerint a GDP idén mindössze 1,2 százalékkal bővül a tavalyi - előzetes adatok alapján számított - 1,9 százalékkal szemben, ami alacsonyabb a kincstár által becsült 2,0-2,5-ös növekedési ütemnél. A bruttó hazai termék derűlátóbb vélemények szerint is legfeljebb 2 százalékkal bővül az idén.
A belső tényezőket illetően elemzők úgy vélik, hogy a bérszínvonal alakulása rejti a legnagyobb bizonytalanságokat a gazdaság számára. A fizetések emelése ugyanis a közszférában csak az infrastrukturális kiadások rovására mehet végbe, a gazdaság megélénkülése viszont ez utóbbiaktól függ. A szakértők általában arra számítanak, hogy a kormány nem kezd felelőtlen költekezésbe - még szavazatszerzés céljából sem - a választások előtt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök mindazonáltal bejelentette, hogy a kormány felemeli az erre az évre tervezett, jelenleg négy százalékon álló inflációs előrejelzést; szakértők a hatszázalékos szintet tartják valószínűnek. Netanjahu szerint nincs értelme az infláció további csökkentésének általános recesszió idején. A tavalyi infláció mértékét közgazdászok 8,6-8,8 százalékra teszik, 1999-re 6,4 százalék körüli szintet várnak.
(REUTERS)
