A Wall Streeten pénteken 9643,32 ponton fejezte be a napot a 30 vezető ipari részvény DJIA indexe, ami 1,11 százalékos növekedést jelentett a csütörtöki szinthez képest, megdöntve a szerdán elért 9544,97 pontos addigi rekordot. A héten 461,89 pontot emelkedett a Dow, ez a második legnagyobb egyheti növekedés az 1998. október 16-ával végetért hét 517 pontos eredménye mögött. A rekordban elemzők szerint nagy szerepet játszott a munkaügyi minisztérium aznapi jelentése, amely szerint 1998 decemberében az USA-ban 4,3 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya a november havi 4,4 százalékról. Tavaly éves szinten a munkanélküliség 4,5 százalék volt, ami a legalacsonyabb arány 1969 óta. Akkor azonban még tartott a vietnami háború - emlékeztetnek elemzők -, békeidőben utoljára 1957-ben volt ennél alacsonyabb, átlag 4,3 százalék a munkanélküliségi ráta. A tavalyi év utolsó hónapjában 378 ezer új munkahely jött létre (nem számítva a mezőgazdaságiakat), noha az elemzők csak 212 ezerre számítottak, s úgy vélték, hogy a munkanélküliség 4,5 százalékra növekszik. Most viszont inkább arra figyelmeztetnek, hogy ezek után legalább hat hónapig nem valószínű egy újabb kamatcsökkentés a Federal Reserve (Fed) részéről. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tavaly gyors egymásutánban háromszor csökkentette az irányadó kamatlábakat, hogy megvédje a gazdaságot az ázsiai és az orosz pénzügyi krízis hatásaitól, ennek ellenére az elemzők többsége idénre már a növekedés lassulását prognosztizálta.
Alátámasztotta ezeket a nézeteket a feldolgozóipar állapotát tükröző beszerzési menedzserindex folyamatos romlása is (NAPI Gazdaság, 1999. január 7., 2. oldal), s ez a szektor a mostani munkanélküliségi adatok tanúsága szerint is gyengélkedik.
A minisztérium jelentéséből kiderül, hogy a feldolgozóipari munkahelyek száma negyedik hónapja csökken, mindenekelőtt a válságsújtotta övezetekbe irányuló eladások zsugorodása miatt. Az építőipari munkahelyek száma viszont 104 ezerrel lett több, bár ebben elemzők szerint a decemberben szokatlanul meleg időjárásnak is szerepe volt
A feldolgozóipari gondok ellenére "amerikai gazdasági reneszánszról" szólt Bill Clinton amerikai elnök pénteki detroiti beszédében. A felmérések régóta azt mutatják, hogy a jó gazdasági teljesítménynek köszönhetően a közvélemény nem fordult el az alkotmányos felelősségrevonási eljárás alatt lévő Clintontól, aki mostani beszédében is a gazdaságot helyezte előtérbe. 1998 decemberével 93. hónapjába lépett a gazdasági fellendülés - hangsúlyozta az elnök -, megdöntve az 1982-1990 közötti Reagan-kormányzat 92 hónapos rekordját. (A második világháború óta a leghosszabb expanziós periódus 106 hónap volt, 1961 és 1969 között, ekkor azonban javában tartott a vietnami háború.) Detroiti szereplésekor az elnök ismét védelmére kelt azon javaslatának, hogy hat év alatt 110 milliárd dollárral növeljék meg a védelmi ágazat költségvetését - ami ugyancsak jó hatással lehetne a gazdaságra -, egy nappal későbbi rádióbeszédében pedig arról szólt, hogy a következő költségvetésbe be kíván építtetni egy 108 millió dollár kiadással járó programot az export fellendítésére. Ez szerinte 2 milliárd dollárnyi többletkivitelt generálna és 16 ezer feldolgozóipari munkahely megőrzését vagy megteremtését tenné lehetővé. Elemzők szerint a Clinton-kormányzat ezzel a tervvel részben a Kongresszusban várható protekcionista javaslatokat is ki akarja védeni, melyekre a rekordnagyságú, 167 milliárd dollárt elérő külkereskedelmi hiány miatt kell számítani.
SZ. M.
