Aggályok a folyó fizetési mérleg miatt

A büdzsé összeállítói ez évre 5,1 százalékos GDP-növekedéssel számoltak (1998-ra 5,6 százalékot vettek tervbe, de a tényleges növekedés mostani becslések szerint csak 5 százalék körül alakult). A deficit a GDP 2,15 százalékát éri majd el az 1998-ra kalkulált 2,8 százalék után, az infláció 8,1 százalékra eshet vissza. (1998-ra a kormány 9,5 százalékos inflációs célt tűzött ki maga elé, ám elemzők szerint lehetséges, hogy az áremelkedés csak 8,6-8,7 százalékot ért el 1997 decembere és 1988 decembere között.) A költségvetési kiadásokat 1999-re 142,1 milliárd zlotyban, míg a bevételeket 129,3 milliárd zlotyban szabták meg (1 dollár = 3,464 zloty). Az idén elindított négy nagy reform - a társadalombiztosítási, az oktatási és az önkormányzati reform, valamint a bányaipar átalakítása - 8,2 milliárd zlotyt emészt fel.
A büdzsé emellett a tavalyinál 6-10 százalékkal több pénzt szán a közbiztonság növelésére, a hadsereg korszerűsítésére, valamint az infrastruktúra fejlesztésére. Mindössze öt szavazaton múlott, ám a szejm végül elfogadta, hogy a költségvetési tartalékokból 26 millió zlotyt adjanak a varsói metró továbbépítésére, valamint 12 milliót a fővárosi belső gyorsforgalmi körgyűrű építésének felgyorsítására.
A költségvetés életbelépéséhez még a felsőház szavazataira és a baloldali elnök jóváhagyására is szükség van, megfigyelők nem számítanak különösebb további nehézségekre e téren. A szakértőket azonban még meg kell majd győzni a büdzsé előirányzatainak betarthatóságáról. Stanislaw Gomulka, pénzügyminisztériumi tanácsadó szerint jövőre tovább lassulhat a növekedés, s még a költségvetési tervezetben szereplő 5,1 százalékosnál is kisebb mértéket érhet el. Gomulka egy varsói gazdasági szemináriumon fejtette ki véleményét, ahol a maga részéről 2-5 százalékos idei GDP-növekedést prognosztizált, Oroszország talpraállásától és a nyugat-európai gazdasági helyzettől függően. A tanácsadó szerint a lassabb növekedés a vártnál is alacsonyabb inflációval párosul majd, ami az állam bevételeit is csökkenti. Ismételten felszólította ezért a jegybankot, hogy mérsékelje tovább az irányadó kamatlábakat és engedje gyengülni a zlotyt, amely reálértéken számolva 9 százalékkal értékelődött fel 1998-ban.
A szemináriumon jelen levő Marek Dabrowski, a jegybank monetáris tanácsának tagja visszautasította a követelést, mondván, a leértékelés csak rövid távú hatásokkal járna, - különösen ami a romló folyó fizetési mérleg javítását illeti -, mindaddig, amíg például a lengyel ipar termelékenysége csak az EU-országok átlagának 15 százalékát éri el.
Dabrowski elismerte, hogy Lengyelország egy ideig még a mainál is nagyobb folyómérleghiánnyal nézhet szembe, de ez szerinte nem jelenti azt, hogy az országot pénzügyi válság fenyegetné, mivel - ellentétben például Brazíliával - nem a magas költségvetési deficit miatt vannak gondjai a folyó fizetési mérleggel. Várakozások szerint Lengyelország folyómérleghiánya a GDP 5-6 százalékát éri el az idén, a tavalyi mintegy 4, illetve az 1997. évi 3,2 százalék után.
(REUTERS, AP-DJ, MTI)