Észtország kiheverte az orosz válságot

A fogyasztói árak 1999 decemberében az előző havihoz képest 0,8 százalékkal, az 1998. decemberivel összehasonlítva 3,9 százalékkal voltak magasabbak, szemben az 1998 decemberében tapasztalt 6,5 százalékos éves szintű drágulással. Elemzői vélemények szerint az 1999-es éves átlagos infláció 3,3 százalék, az idei 4,5 százalék körül várható. Észtország a legfontosabb piacán, Oroszországon végigsöprő válság hatásait a tavalyi év harmadik negyedére kiheverte, ekkor ugyanis már 0,2 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, de a recesszió elhúzódó hatása idén még leszorítja az inflációt.
A decemberi hirtelen áremelkedést a tallini statisztikai hivatal szerint elsősorban az üzemanyagoknak a novemberihez képest 14,3 százalékos, az egész év során 36,7 százalékos árnövekedése okozta, de szerepet játszott benne az élelmiszerek és üdítőitalok 1 százalékos, és a közlekedés 5,3 százalékos decemberi drágulása is. Éves összehasonlításban a távközlésben volt a legnagyobb - 20,6 százalékos - mértékű áremelkedés, míg a közlekedés és a szállítás költségei 14,3 százalékkal emelkedtek.
Észt elemzők szerint az adatok a gazdaság erősödésére utalnak és úgy vélik: az élelmiszerárak emelkedése egyúttal azt is jelzi, hogy túljutottak orosz válság kedvezőtlen hatásain. Egyesek még 5-5,5 százalékos inflációt is elfogadhatónak tartanak idén, egyrészt az adórendszer átalakítása, másrészt a szabadpiaci folyamatok miatt. Számítanak az élelmiszerek, a telefon és a fűtés drágulására. A lakások árammal való fűtése eddig adómentes volt; az erre július 1-jével kezdődően kivetett 18 százalékos hozzáadottérték-adó 0,8 százalékkal emeli az idei fogyasztói árindexet.
(NAPI)