A békefolyamat kedvezően hathat a libanoni gazdaságra

George Corm libanoni pénzügyminiszter ugyan az eddigi nyilatkozataiban igen pozitívan ítélte meg a kormány teljesítményét, a független szakértők év végi értékelései azonban inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tervbe vett reformokat immár végre is kellene hajtani. Szelim el-Hossz miniszterelnök 13 hónapja hatalmon lévő kormányának elsősorban a további eladósodást kellene megelőznie, ez azonban nem ígérkezik könnyűnek, mert az ötéves gazdasági tervből és Corm reformelképzeléseiből az első évben igen kevés valósult meg, ráadásul szeptemberben várhatóan parlamenti választások lesznek. A kormány tavaly jelentősen túllépte a költségvetési hiányra vonatkozó célkitűzését, amely a kiadási főösszeg 40,6 százaléka helyett valószínűleg legalább a 45 százalékára rúgott, felülmúlva az 1998-as szintet is. Az adósságszolgálat után a legnagyobb tételt jelentő közszféra kiadásainak mérséklésére irányuló törekvések még el sem kezdődtek. A privatizációból a tervek szerint idén várhatóan mintegy 1,4 milliárd dollár bevétel származik, amit a GDP 120 százalékára rúgó, 20 milliárd dollárnyi államadósság csökkentésére fordítanának. A magánosítási folyamatot előkészítő törvények egy részét - például a távközlési szektorra vonatkozókat - ugyanakkor eddig nem alkották meg. A Thomson Financial Bank Watch hitelminősítő intézet már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az államadósság/GDP arány 2003-ra elérheti a 160 százalékot, ha a privatizáció a jelenlegi tempóban halad.
A libanoni gazdaság a szeptemberig terjedő időszakban elemzők szerint éves összehasonlításban enyhén zsugorodott, így viszont az állam számára fontos, hogy továbbra is olcsó hitelekhez jusson. A mintegy 7 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkező bejrúti jegybank védi az erős nemzeti fizetőeszközt, amihez magasan kell tartania a kamatszintet. Ezzel viszont keresztezi a kormányzat szándékát, amely csökkenteni szeretné az adósságszolgálat terhét.
A közel-keleti békefolyamat felgyorsulása szakértők szerint lényegesen megváltoztathatja az ország gazdaságának megítélését. Ennek nyomán elsősorban a szolgáltató szektorba, főleg az idegenforgalomba érkezhet több külföldi tőke, jövőre kedvező esetben 1 milliárd dollár. Politikusok, elemzők ugyanakkor egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a béke önmagában nem teszi Libanont vonzó befektetési célponttá és nem is nyújt tartós megoldást a jelenlegi gazdasági helyzetre; ahhoz a reformok következetes végigvitelére van szükség.
(NAPI)