Veszélybe kerülhet a brazil hitelcsomag

Minas Gerais kormányzója, a korábban elnöki tisztséget is betöltő Itamar Franco a mintegy 18 milliárd reál (15 milliárd dollár) adósság törlesztésének felfüggesztését pénzhiánnyal indokolta, ám elemzők biztosra veszik, hogy a lépést politikai indítékok is motiválták. Cardosót annak idején az 1992-ben hivatalba lépett Franco nevezte ki pénzügyminiszterré, kapcsolatuk azonban hamar megromlott; Franco többek között szociális érzéketlenséggel vádolta a külföldi hiteleket az antiinflációs politika végrehajtására felhasználó Cardosót.
A moratórium bejelentése azzal a kockázattal jár, hogy a hasonló likviditási problémákkal küszködő Rio de Janeiro és Rio Grande do Sul államok, amelyek a közelmúltban már felvetették egy esetleges adósság-átütemezés szükségességét, ugyanerre a lépésre szánják el magukat. Ha ez netán bekövetkezne, olyan lavina indulhat el, amely a Brazíliának szánt nemzetközi hitelcsomagot is elsöpörheti - vélik a szakértők, hozzátéve, hogy az új fejlemény mindenképpen megnehezíti a kongresszusi költségvetési szavazást.
Brazíliában egyébként a fogyasztói árak a múlt év során 1,8 százalékkal csökkentek, ami az elmúlt 60 év során most először történt meg. A brazilok a korábbi évtizedekben a vágtató inflációhoz szoktak hozzá; a Cardoso által 1994-ben meghirdetett stabilizációs terv idején az éves infláció üteme elérte a 2400 százalékot. A gazdasági liberalizáció és a javuló hatékonyság következtében az árindex 1995-ben 23 százalékra, 1997-ben pedig 4,8 százalékra mérséklődött; az árak csökkenését a múlt év derekától lehetett megfigyelni, amikor az ázsiai válság kedvezőtlen hatásainak mérséklése céljából a kormány a vásárlóerő megőrzésére irányuló intézkedéseket hozott.
A defláció azonban a gazdasági aktivitás csökkenését eredményezte, emelkedő munkanélküliség mellett. Közgazdászok számításai szerint a brazil bruttó hazai termék (GDP) az 1998. évi szerény, alig 1 százalékos növekedés után idén 2 százalékkal csökken; a hivatalosan most 8 százalékos munkanélküliség pedig bizonyára két számjegyű lesz.
Az AFP hírügynökség a Rio Jornal do Brasil szerdai számára hivatkozva azt jelentette, hogy a brazil kormány a vártnál nagyobb tőkekiáramlás miatt újra kívánja tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodását. Az ország devizatartaléka december végén 36,2 milliárd dollár volt, 2,3 milliárd dollárral kevesebb az IMF-fel és a hitelező országokkal kötött egyezségben rögzített összegnél. A további pénzkiáramlás megfékezésére a hitelezők a ma 36 százalékos kamatláb emelését javasolják, ám a lap szerint a központi bank erre nem hajlandó. A tavaly novemberben összehozott 41,5 milliárd dolláros hitelcsomag feltételeit a lap értesülései szerint februárban vitatják meg újra.
G. S.