A nemzetközi pénzintézet szakértői eredetileg január 10-én tervezték megkezdeni bukaresti tárgyalásaikat. Elemzők, illetve külföldi befektetők szerint nagymértékben ezek sikerétől függ majd, hogy Románia el tudja-e kerülni a fizetésképtelenséget. Bukarestnek idén több mint 2,2 milliárd dollárnyi külföldi adósságot kell törlesztenie. A román kormány azt reméli, hogy az IMF támogatásának elnyerése után a Világbanktól és az Európai Uniótól is kaphat majd kölcsönöket, s azok összege - a készenléti hitellel együtt - eléri majd az 1 milliárd dollárt.
Radu Vasile kormánya hosszú huzavona után a múlt héten fogadta el az 1999. évi költségvetés tervezetét, amely 84,7 ezer milliárd lej bevétellel és 90,9 ezer milliárd kiadással számol; ez a GDP 17,85, illetve 19,16 százalékának felel meg (NAPI Gazdaság, 1998. december 30., 2. oldal). A tervezet szerint az infláció éves szinten 25 százalék lesz - a tavalyi nem végleges adatok 40-42 százalékról szólnak -, a lej pedig maximum 35 százalékkal értékelődik le. A GDP várhatóan 2 százalékkal csökken (a bruttó hazai termék a pénzügyminisztériumtól származó meg nem erősített adatok szerint tavaly 5,5 százalékkal esett vissza).
Az IMF-delegáció megérkezése előtt a román kormánynak több olyan vitát is le kell zárnia, amelyek kimenetele nagy hatással lehet a költségvetésre is. Az egyik ezek közül a pénzügyminisztérium azon javaslatáról szól, melynek értelmében idén meg kellene szüntetni a közvetlen külföldi befektetésekre adott kedvezményeket. Tavaly még olyan törvényt fogadtak el, amely eltörölte a reinvesztált profit adóját, illetve csökkentette az 500 ezer dollárosnál nagyobb befektetések profitja utáni adót. Korábban a visszaforgatott nyereséget is 38 százalékos adó terhelte. A kormány illetékesei most rámutattak: ezek az intézkedések idén legalább 5 ezer milliárd lejbe kerülnének (1 dollár=11 920 lej), s nincs remény, hogy forrásokat találjanak ennek ellentételezésére. A pénzügyminisztérium mindenesetre már rendeleti úton új adókat vetett ki a szeszes italokra, a kávéra és a cigarettára, megemelte a vagyonadót és tervezi az üzemanyagok fogyasztási adójának növelését is.
A valutaalap az új készenléti hitel feltételéül támasztotta, hogy a tárgyalások megkezdése előtt megoldás szülessék a veszteséges állami vállalatok dolgában is. A miniszterelnök korábban arra tett ígéretet, hogy 1998 végéig mintegy 40-et bezárnak, ám e téren eddig nem sok minden történt. Néhány kivételtől eltekintve továbbra is működnek a költségvetési terheket növelő vállalatok, de ahol már megindult a csődeljárás, ott is még hónapokba telhet, mire a a cég megszűnik.
(AP-DJ, MTI)
**** KERETBEN ****
Cozma átvenné a Zsil-völgyi bányavállalatot
Nem bizonyult sikeresnek az a megállapodás, amelyet a román szenátus gazdasági bizottságának elnöke, Viorel Catamara tegnap reggel hozott tető alá a sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok egyes képviselőivel. Pedig Catamara a tárgyalások után közölte: a Zsil-völgyi bányák továbbra is számíthatnak állami támogatásra, illetve adósságaik átütemezésére. A veszteségek szerinte a kitermelési költségek csökkentése révén 30-40 százalékkal mérsékelhetők, így mód lesz a bányászok bérének emelésére is.
A kormányszóvivő már a tárgyalások során úgy nyilatkozott, hogy Catamarának nem volt felhatalmazása azokra, és hasonló bejelentést tett a szenátus alelnöke is. A megbeszélésekről kiadott jegyzőkönyvet végül a sztrájkoló szénbányászok is elutasították, s a sztrájk folytatása mellett döntöttek.
Nem írta alá a megállapodást Miron Cozma, a bányászszakszervezet elnöke sem, aki ezzel egy időben lemondott arról, hogy ő álljon a bányászküldöttség élén a további tárgyalásokon. Megfigyelők szerint ez megkönnyítheti az előrelépést, mert a bukaresti bányászjárások révén hírhedtté vált vezetővel sem a miniszterelnök, sem az ipari miniszter nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Cozma a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor kifejtette, hogy ő maga hajlandó volna átvenni a Zsil-völgyi bányavállalatot, ha a törvényhozás szavatolná a vállalat adósságainak elengedését és a kormány állná 21 ezer bányász elbocsátásának költségeit. Cozma emellett meghatározott időre szóló szubvenciót és a korszerűsítéshez szükséges berendezésekre adandó vámmentességet várna el, egy hosszú lejáratú, kedvezményes kormányhitel mellett.
(MTI)