Brit recessziós félelmek

Németországban a PMI decemberben 45,65 pontra esett vissza a novemberi 47,54 -ről - a német gazdaságot illetően ez a legnagyobb mértékű esés és a legalacsonyabb szint 1996 áprilisa, vagyis a beszerzési menedzserindexre vonatkozó ottani jelentés közzététele óta. Németország ezzel már harmadik hónapja hanyatló teljesítményt mutat, amit a rá vonatkozó jelentést készítő NTC Research annak tud be, hogy a csökkenő eladások és a bizonytalan jövőbeli megrendelések miatt aggódó feldolgozóipari vállalatok visszafogták termelésüket. (Az index kidolgozói akkor beszélnek növekedésről, ha az legalább az 50-es szinten áll.)
Olaszországban a PMI 47,5 pontra csúszott vissza a novemberi 47,7-ről, miután a kereslet szűkülése lejjebb nyomta a termelést, az exportmegrendelések pedig már a hatodik egymást követő hónapban zsugorodtak.
Az olasz gazdaságra vonatkozó, több mint 300 megkérdezett menedzser véleményére alapozó jelentés szerint a visszaesés részben a világméretű pénzpiaci válság miatt következett be, részben pedig azért, mert az oroszországi krízis megrendítő hatással volt a Kelet-Európából származó keresletre.
Az eurózónán kívül maradó Nagy-Britanniában decemberben 42,8 pontot ért el a PMI az egy hónappal korábbi 41,7 után, de ez a javulás elemzők szerint túlságosan elenyésző ahhoz, hogy pozitív változásról lehessen beszélni. Mindazonáltal a brit jelentésért felelős CIPS közleményében megjegyezte, hogy a megrendelések zsugorodása egyes jelek szerint már októberben elérte a mélypontot, s azóta megindult az ipar felkapaszkodása, megtámogatva a font leértékelődésével.
Tekintélyes elemzők azonban ennek ellenére is úgy vélik, Nagy-Britanniát nem fenyegeti a recesszió, hanem már el is érte. Az Oxford Economic Forecasting és a London Business School's Centre for Economic Forecasting tegnap kiadott jelentésében azt valószínűsítette, hogy 1998 utolsó negyedévében a brit GDP 0,2 százalékkal csökkent és az idei első negyedévben is visszaesésre kell számítani, még ha csekély mértékűre is. A brit kutatók szerint két egymást követő negyedévi GDP-visszaesés definíció szerint recessziót jelent.
A két intézet közös közleményében annak a véleményének ad hangot, hogy a recesszió az év további részében már nem folytatódik és 1999 egészét tekintve 0,4 százalékos növekedés várható. Ezt a jelentés azzal indokolja, hogy az infláció negyedakkora, mint 1990-ben volt, alacsonyabbak a kamatok is és a mostani ciklusban korábban indultak lefelé, mint az előzőben. A visszaesés egyik okaként a kereskedelmi mérleg romlását nevezik meg, előre jelezve, hogy a folyómérleg az 1997-es 8 milliárd fontos többletről az idén 5 milliárd fontos hiányra vált.
A legnagyobb brit munkáltatói szövetség (CBI) tavaly többször figyelmeztetett, hogy az exportnak erősen ártanak az 1997 májusától - a munkáspárti kormány beiktatásától - egy éven át folyamatosan emelt kamatok. A Bank of England 1998 őszén kezdte csökkenteni az irányadó kamatot, s 7,5 százaléktól 6 százalékig jutott el ez idáig.
A gazdaságkutató intézetek szerint a recesszió fontosabbik oka, hogy erősen lefékeződött a belső kereslet növekedése; szerintük 1992 óta nem nőtt ilyen csekély ütemben. Ugyancsak kockázatokat rejtenek a brit gazdaság számára Ázsia és a Közel-Kelet gazdasági problémái - tették hozzá -, valamint az is, hogy belföldön a vártnál nagyobb mértékben visszafogták a beruházási terveket és a munkaerő-felvételt. Mindezek alapján a gazdaságkutatók úgy gondolják, hogy a következő hat hónapban újabb jelentős kamatcsökkentések várhatók Nagy-Britanniában.
(REUTERS, AP-DJ, MTI)