Az ázsiaiak vegyes érzelmekkel tekintenek az új európai fizetőeszközre. Egyfelől üdvözlik az eurót, mint olyan devizát, amely talán megtöri végre a dollár több évtizedes uralmát. Másfelől viszont félnek: nemcsak az euró más világvalutákhoz viszonyított árfolyamának volatilitásától, hanem attól is, hogy az európai kereskedelem belterjessé válik, ami a kívülálló kereskedők számára tetemes bevételkiesést okozna. Szakértők szerint egyébként Japánnak a közeljövőben igen bátor lépéseket kell tennie, ha nem akarja, hogy a külföldi jenbefektetők euróra konvertálják a megtakarításaikat. A jen nemzetközi pénzpiaci forgalomban elfoglalt pozíciója már most is rendkívül gyenge, s nagyon valószínű, hogy a dollárban is csalódott ázsiai jegybankok nem jenre, hanem euróra váltják majd át a tartalékaik egy részét.
Elemzők egyébként komoly vetélkedésre számítanak a tokiói, a hongkongi és a szingapúri pénzpiacok között abban a kérdésben, hogy melyikük válhat az euró kereskedelmének ázsiai központjává. A tokiói pénzpiac napi 149, a szingapúri 139, a hongkongi pedig 82 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le, az utóbbi három évben azonban a szingapúri forgalma erősödött, miközben a hongkongi és a tokiói pénzpiac pozíciója gyengült.
(REUTERS, MTI)
