A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint Kína bruttó hazai terméke 1998-ban 7,8 százalékkal növekedett - értéke meghaladta a 960 milliárd dollárt -, ami ugyan elmarad a Peking által kitűzött 8 százalékos, illetve az 1997-ben elért 8,8 százalékos bővüléstől, ám toronymagasan meghaladja a recesszióba süppedt szomszédos országok teljesítményét. 1998 negyedik negyedében 9 százalékos volt a GDP éves szintű emelkedése.
Elemzők ugyanakkor rámutattak: a gazdaság problémáit igazából akkor lehetne megoldani, ha Peking ösztönözni tudná a magánfogyasztást, amely 1998-ban meglehetősen alacsony szinten állt, növelvén a deflációs nyomást. Az infláció fő mérőszámának tekintett kiskereskedelmi árindex tavaly 2,6 százalékkal, a szolgáltatások árát és a lakbéreket is tartalmazó fogyasztói árindex 0,8 százalékkal csökkent.
Ami a külkereskedelmet illeti, Kína az ázsiai export visszaesését az Egyesült Államokba és az Európai Unióba irányuló kivitel növelésével ellensúlyozta, miáltal Peking 1998-ban rekordértékű, 45 milliárd dolláros többletet könyvelhet el az egy évvel korábbi 40,3 milliárd dolláros aktívum után.
Az export értéke 182 milliárd dollárt tett ki, szemben az 1997. évi 182,7 milliárdos kivitellel, s nem valószínű, hogy Kína idén tovább tudná növelni ezt az értéket. Az import ugyanakkor 3,8 százalékkal, 137 milliárd dollárra mérséklődött.
A statisztikai hivatal nem szolgált adatokkal a közvetlen külföldi beruházások összegét illetően, ám az egyik állami napilap szerint 1998-ban külföldi vállalatok 45 milliárd dollár értékben eszközöltek beruházásokat Kínában, szemben az 1997-ben elkönyvelt 45,3 milliárddal. A pozitív tőkebeáramlás mindazonáltal jelentős mértékben hozzájárult, hogy Peking valutatartalékai október végén megközelítsék a 144 milliárd dollárt.
Az állóeszköz-beruházások értéke 15 százalékkal nőtt, a teljes összegből 22 százalékkal részesedtek az állami vállalatok.
(REUTERS, AP-DJ)
